Címlap

Biblia

Károli Gáspár » Zsoltárok könyve » 55. fejezet
1
Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása.
2
Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elől;
3
Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!
4
Az ellenségnek szaváért és a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és nagy dühösséggel ellenkeznek velem.
5
Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.
6
Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem.
7
Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.
8
Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. Szela.
9
Sietnék kiszabadulni e sebes szélből, e forgószélből.
10
Rontsd meg Uram, és oszlasd meg az ő nyelvöket; mert erőszakot és háborgást látok a városban.
11
Nappal és éjjel körüljárják azt annak kőfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.
12
Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak teréről a zsarnokság és csalárdság.
13
Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz azt elszenvedném; nem gyűlölőm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elől:
14
Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerősöm,
15
Akik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.
16
A halál vegye őket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben.
17
Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.
18
Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és ő meghallja az én szómat.
19
Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.
20
Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy ő eleitől fogva trónol, Szela), akik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.
21
Kezeit felemelte a vele békességben lévőkre; megszegte az ő szövetségét.
22
A vajnál simább az ő szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.
23
Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.
24
Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod őket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom.