| 1. | Ének. Dávid zsoltára. | 
| 2. | Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is kész. | 
| 3. | Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt! | 
| 4. | Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között! | 
| 5. | Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod! | 
| 6. | Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön! | 
| 7. | Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem! | 
| 8. | Az ő szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét. | 
| 9. | Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelőm. | 
| 10. | Moáb az én mosdómedencém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kacagok. | 
| 11. | Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig? | 
| 12. | Nem te vagy-é, oh Isten, aki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel? | 
| 13. | Adj szabadulást nékünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség! | 
| 14. | Istennel hatalmasan cselekszünk, és ő megtapodja ellenségeinket. |