1. vers
KG Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra!
KJV Bless the LORD, O my soul. O LORD my God, thou art very great; thou art clothed with honour and majesty.
2. vers
KG Aki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;
KJV Who coverest thyself with light as with a garment: who stretchest out the heavens like a curtain:
3. vers
KG Aki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;
KJV Who layeth the beams of his chambers in the waters: who maketh the clouds his chariot: who walketh upon the wings of the wind:
4. vers
KG Aki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.
KJV Who maketh his angels spirits; his ministers a flaming fire:
5. vers
KG Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.
KJV Who laid the foundations of the earth, that it should not be removed for ever.
6. vers
KG Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.
KJV Thou coveredst it with the deep as with a garment: the waters stood above the mountains.
7. vers
KG Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának.
KJV At thy rebuke they fled; at the voice of thy thunder they hasted away.
8. vers
KG Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, amelyet fundáltál nékik.
KJV They go up by the mountains; they go down by the valleys unto the place which thou hast founded for them.
9. vers
KG Határt vetettél, amelyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.
KJV Thou hast set a bound that they may not pass over; that they turn not again to cover the earth.
10. vers
KG Aki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között;
KJV He sendeth the springs into the valleys, which run among the hills.
11. vers
KG Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat.
KJV They give drink to every beast of the field: the wild asses quench their thirst.
12. vers
KG Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak.
KJV By them shall the fowls of the heaven have their habitation, which sing among the branches.
13. vers
KG Aki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld.
KJV He watereth the hills from his chambers: the earth is satisfied with the fruit of thy works.
14. vers
KG Aki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből,
KJV He causeth the grass to grow for the cattle, and herb for the service of man: that he may bring forth food out of the earth;
15. vers
KG És bort, amely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé teszi az orcát az olajnál; és kenyeret, amely megerősíti a halandónak szívét.
KJV And wine that maketh glad the heart of man, and oil to make his face to shine, and bread which strengtheneth man's heart.
16. vers
KG Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak cédrusai, amelyeket plántált;
KJV The trees of the LORD are full of sap; the cedars of Lebanon, which he hath planted;
17. vers
KG Amelyeken madarak fészkelnek: az eszterág, amelynek a ciprusok a háza.
KJV Where the birds make their nests: as for the stork, the fir trees are her house.
18. vers
KG A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke.
KJV The high hills are a refuge for the wild goats; and the rocks for the conies.
19. vers
KG Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, amely lenyugovását tudja.
KJV He appointed the moon for seasons: the sun knoweth his going down.
20. vers
KG Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, amelyben szétjárjanak a mezőnek összes vadai;
KJV Thou makest darkness, and it is night: wherein all the beasts of the forest do creep forth.
21. vers
KG Az oroszlánkölykök, amelyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentől eledelöket.
KJV The young lions roar after their prey, and seek their meat from God.
22. vers
KG Ha felkél a nap, elrejtőznek és hajlékaikban heverésznek;
KJV The sun ariseth, they gather themselves together, and lay them down in their dens.
23. vers
KG Az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig.
KJV Man goeth forth unto his work and to his labour until the evening.
24. vers
KG Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.
KJV O LORD, how manifold are thy works! in wisdom hast thou made them all: the earth is full of thy riches.
25. vers
KG Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt.
KJV So is this great and wide sea, wherein are things creeping innumerable, both small and great beasts.
26. vers
KG Amott gályák járnak s cethal, amelyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne.
KJV There go the ships: there is that leviathan, whom thou hast made to play therein.
27. vers
KG Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben.
KJV These wait all upon thee; that thou mayest give them their meat in due season.
28. vers
KG Adsz nékik és ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.
KJV That thou givest them they gather: thou openest thine hand, they are filled with good.
29. vers
KG Elfordítod orcádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra.
KJV Thou hidest thy face, they are troubled: thou takest away their breath, they die, and return to their dust.
30. vers
KG Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét.
KJV Thou sendest forth thy spirit, they are created: and thou renewest the face of the earth.
31. vers
KG Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az Úr az ő teremtményeiben;
KJV The glory of the LORD shall endure for ever: the LORD shall rejoice in his works.
32. vers
KG Aki, ha rátekint e földre, megrendül az; megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok.
KJV He looketh on the earth, and it trembleth: he toucheth the hills, and they smoke.
33. vers
KG Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, amíg vagyok!
KJV I will sing unto the LORD as long as I live: I will sing praise to my God while I have my being.
34. vers
KG Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban;
KJV My meditation of him shall be sweet: I will be glad in the LORD.
35. vers
KG Vesszenek el a bűnösök a földről, és a hitetlenek ne legyenek többé! Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!
KJV Let the sinners be consumed out of the earth, and let the wicked be no more. Bless thou the LORD, O my soul. Praise ye the LORD.