1.	A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.
2.	Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen.
3.	Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.
4.	Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.
5.	A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.
6.	A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált.
7.	A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.
8.	A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják.
9.	Aki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, aki tönkre tesz.
10.	Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.
11.	A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint.
12.	A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van.
13.	Aki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.
14.	A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?
15.	Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.
16.	Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orcája elé viszi őt.
17.	Igaza van annak, aki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.
18.	A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja.
19.	A felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja.
20.	A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.
21.	Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és amiképpen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.
22.	Megnyerte a jót, aki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!
23.	Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.
24.	Az ember, akinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél.