1.	Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
2.	Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
3.	Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemence az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
4.	A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
5.	Aki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; aki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
6.	A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
7.	Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
8.	Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, ahova csak fordul, okosan cselekszik.
9.	Elfedezi a vétket, aki keresi a szeretetet; aki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
10.	Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
11.	Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
12.	Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.
13.	Aki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
14.	Mint aki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.
15.	Aki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.
16.	Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
17.	Minden időben szeret, aki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
18.	Értelmetlen ember az, aki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
19.	Szereti a gonoszt, aki szereti a háborúságot; aki magasbítja kapuját, romlást keres.
20.	Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és aki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
21.	Aki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
22.	A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
23.	A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
24.	Az eszesnek orcájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
25.	Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.
26.	Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
27.	Aki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és aki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
28.	Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.