| 1. | Jobb a tökéletesen járó szegény a gonosz nyelvűnél, aki bolond. |
| 2. | A lélek sem jó tudomány nélkül; és aki csak a lábával siet, hibázik. |
| 3. | Az embernek bolondsága fordítja el az ő útát, és az Úr ellen haragszik az ő szíve. |
| 4. | A gazdagság szaporítja a sok barátot; a szegénytől pedig az ő barátja elválik. |
| 5. | A hamis tanú büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul. |
| 6. | Sokan hizelegnek a nemeslelkű embernek, és minden barát az adakozóé. |
| 7. | A szegényt minden atyjafia gyűlöli, még barátai is eltávolodnak tőle; unszolja szavakkal, de ők eltünnek. |
| 8. | Aki értelmet szerez, szereti az életét, aki megőrzi az értelmességet, jót nyer. |
| 9. | A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és aki hazugságokat beszél, elvész. |
| 10. | Nem illik a bolondhoz a gyönyörködés; sokkal inkább nem illik a szolgának uralkodni a fejedelmeken. |
| 11. | Az embernek értelme hosszútűrővé teszi őt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket. |
| 12. | Mint az ifjú oroszlánnak ordítása, olyan a királynak haragja; mint a harmat pedig a füvön, az ő jóakaratja. |
| 13. | Romlása az ő atyjának a bolond fiú, és mint a szüntelen csepegés, az asszonynak zsémbelődése. |
| 14. | A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség. |
| 15. | A restség álomba merít, és a lomha lélek megéhezik. |
| 16. | Aki megtartja a parancsolatot, megtartja ő magát; aki nem vigyáz útaira, meghal. |
| 17. | Kölcsön ád az Úrnak, aki kegyelmes a szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki. |
| 18. | Fenyítsd meg a te fiadat, mert még van remény felőle; de annyira, hogy őt megöld, ne vigyen haragod. |
| 19. | A nagy haragú ember büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled haragját. |
| 20. | Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre. |
| 21. | Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg. |
| 22. | Amit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál. |
| 23. | Az Úrnak félelme életre visz; és az ilyen megelégedve tölti az éjet, gonosszal nem illettetik. |
| 24. | Bemártja a rest az ő kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza. |
| 25. | Ha a csúfolót megvered, az együgyű lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt. |
| 26. | Aki atyjával erőszakoskodik, anyját elűzi: gyalázatos és megszégyenítő fiú az. |
| 27. | Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, mely téged arra visz, hogy a bölcseségnek igéjétől eltévedj. |
| 28. | A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot. |
| 29. | A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának. |