Címlap

Biblia

Károli Gáspár » Mózes negyedik könyve - Az izráeliták megszámlálásáról való könyv » 27. fejezet
1
Előállának pedig a Célofhád leányai, aki Héfer fia vala, aki Gileád fia, aki Mákir fia, aki Manasse fia vala, József fiának, Manassénak nemzetségei közül. Ezek pedig az ő leányainak neveik: Makhla, Nóa, Hogla, Milkha és Thirca.
2
És megállának Mózes előtt, és Eleázár pap előtt, és a fejedelmek előtt, és az egész gyülekezet előtt a gyülekezet sátorának nyilásánál, mondván:
3
A mi atyánk meghalt a pusztában, de ő nem volt azoknak seregében, akik összeseregeltek volt az Úr ellen a Kóré seregében; hanem az ő bűnéért holt meg, és fiai nem voltak néki.
4
Miért töröltetnék el a mi atyánknak neve az ő nemzetsége közül, azért, hogy nincsen őnéki fia? Adj örökséget nékünk a mi atyánknak atyjafiai között.
5
Mózes pedig vivé ezeknek ügyét az Úr elé.
6
És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
7
Igazat szólnak a Célofhád leányai: Adj nékik örökségi birtokot az ő atyjoknak atyjafiai között, és szállítsd rájok az ő atyjoknak örökségét.
8
Izráel fiainak pedig szólj, mondván: Mikor valaki meghal, és fia nem leend annak, akkor adjátok annak örökségét az ő leányának.
9
Ha pedig nem leend néki leánya, akkor adjátok az ő örökségét az ő testvéreinek.
10
Ha pedig nem leendenek néki testvérei, akkor adjátok az ő örökségét az ő atyja testvéreinek.
11
Ha pedig nem leendenek az ő atyjának testvérei, akkor adjátok az ő örökségét annak, aki legközelebbi atyjafia az ő nemzetségéből, és bírja azt. Legyen pedig az Izráel fiainak végezett törvényök, amiképpen megparancsolta az Úr Mózesnek.
12
Monda azután az Úr Mózesnek: Menj fel az Abarim hegyére, és lásd meg a földet, amelyet Izráel fiainak adtam.
13
Miután pedig megláttad azt, takaríttatol te is a te népedhez, amiképpen oda takaríttatott Áron, a te testvéred;
14
Mivelhogy nem engedétek az én beszédemnek a Cin pusztájában, a gyülekezet versengésének idején, hogy megdicsőítettetek volna engemet ama vizeknél az ő szemeik előtt. Ezek a versengésnek vizei Kádesnél a Cin pusztájában.
15
Szóla azért Mózes az Úrnak, mondván:
16
Az Úr, a minden test lelkének Istene, rendeljen férfiút a gyülekezet fölé.
17
Aki kimenjen ő előttök, és aki bemenjen ő előttök; aki kivigye őket, és aki bevigye őket, hogy ne legyen az Úr gyülekezete olyan mint a juhok, amelyeknek nincsen pásztoruk.
18
Az Úr pedig monda Mózesnek: Vedd melléd Józsuét a Nún fiát, a férfiút, akiben lélek van, és tedd ő reá a te kezedet.
19
És állasd őt Eleázár pap elé, és az egész gyülekezet elé, és adj néki parancsolatokat az ő szemeik előtt.
20
És a te dicsőségedet közöld ő vele, hogy hallgassa őt Izráel fiainak egész gyülekezete.
21
Azután pedig álljon Eleázár pap elé, és kérdje meg őt az Urimnak ítélete felől az Úr előtt. Az ő szava szerint menjenek ki, és az ő szava szerint menjenek be, ő és Izráel minden fia ő vele, és az egész gyülekezet.
22
Úgy cselekedék azért Mózes, amiképpen parancsolta vala az Úr néki; mert vevé Józsuét, és állatá őt Eleázár pap elé, és az egész gyülekezet elé.
23
És tevé az ő kezét ő reá, és ada néki parancsolatokat, amiképpen szólott vala az Úr Mózes által.