1.	Mózesnek, az Isten emberének imádsága. Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre!
2.	Minekelőtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktől fogva mindörökké te vagy Isten.
3.	Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza embernek fiai!
4.	Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap, amely elmúlt, és mint egy őrjárási idő éjjel.
5.	Elragadod őket; olyanokká lesznek, mint az álom; mint a fű, amely reggel sarjad;
6.	Reggel virágzik és sarjad, és estvére elhervad és megszárad.
7.	Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk!
8.	Elédbe vetetted a mi álnokságainkat; titkos bűneinket a te orcádnak világa elé.
9.	Bizony elmúlik minden mi napunk a te bosszúállásod miatt; megemésztjük a mi esztendeinket, mint a beszédet.
10.	A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolcvan esztendő, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, amely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk.
11.	Ki tudhatja a te haragodnak erejét, és a te félelmetességed szerint való bosszúállásodat?
12.	Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.
13.	Térj vissza Uram! meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon.
14.	Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi időnkben.
15.	Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendőkhöz képest, amelyekben gonoszt láttunk.
16.	Láttassék meg a te műved a te szolgáidon, és a te dicsőséged azoknak fiain.
17.	És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá!