1. |
Az éneklőmesternek a sosannim-éduthra; Aszáf zsoltára. |
2. |
Oh Izráelnek pásztora, hallgass meg, aki vezérled Józsefet, mint juhnyájat; aki Kérubokon ülsz, jelenj meg fényeddel! |
3. |
Efraim, Benjámin és Manasse előtt támaszd fel a te hatalmadat, és jőjj el, hogy szabadíts meg minket! |
4. |
Oh Isten, állíts helyre minket, és világoltasd a te orcádat, hogy megszabaduljunk. |
5. |
Seregeknek Ura, Istene: meddig haragszol a te népednek könyörgésére? |
6. |
Könyhullatásnak kenyerével éteted őket, s könyhullatások árjával itatod meg őket. |
7. |
Perpatvarrá tevél minket szomszédaink között, és a mi ellenségeink csúfkodnak rajtunk. |
8. |
Seregek Istene, állíts helyre minket; világoltasd a te orcádat, hogy megszabaduljunk! |
9. |
Égyiptomból szőlőt hozál ki, kiűzéd a pogányokat és azt elültetéd. |
10. |
Helyet egyengettél előtte, és gyökeret eresztett, és ellepé a földet. |
11. |
Hegyeket fogott el az árnyéka, és a vesszei olyanok lettek, mint az Isten cédrusfái. |
12. |
Sarjait a tengerig ereszté, és hajtásait a folyamig. |
13. |
Miért rontottad el annak gyepűit, hogy szaggathassa minden járókelő? |
14. |
Pusztítja azt a vaddisznó, és legeli a mezei vad. |
15. |
Oh Seregek Istene! kérlek, térj vissza, tekints alá az egekből és lásd és tekintsd meg e szőlőtőt! |
16. |
És a csemetét, amit jobbod ültetett, a sarjat, melyet felneveltél! |
17. |
Elégett a tűzben, levágatott; arcod haragjától elvesznek. |
18. |
Legyen a te kezed a te jobbodnak férfián, és az embernek fián, akit megerősítettél magadnak, |
19. |
Hogy el ne térjünk tőled. Eleveníts meg minket és imádjuk a te nevedet. |
20. |
Seregek Ura, Istene! állíts helyre minket; világoltasd a te orcádat, hogy megszabaduljunk! |