| 1. | Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire. |
| 2. | Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből. |
| 3. | Amiket hallottunk és tudunk; és amiket atyáink beszéltek nékünk, |
| 4. | Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, amelyeket cselekedett. |
| 5. | Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; amelyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat; |
| 6. | Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, akik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak; |
| 7. | Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák. |
| 8. | Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, amelynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt. |
| 9. | Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján; |
| 10. | Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében; |
| 11. | Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, amelyeket mutatott nékik. |
| 12. | Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Coán mezején. |
| 13. | Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt. |
| 14. | Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában. |
| 15. | Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből. |
| 16. | Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett: |
| 17. | Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában; |
| 18. | És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint. |
| 19. | És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában? |
| 20. | Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének? |
| 21. | Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen; |
| 22. | Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében, |
| 23. | És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta. |
| 24. | És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik. |
| 25. | Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget, |
| 26. | Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet; |
| 27. | És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye. |
| 28. | És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül. |
| 29. | Evének azért és igen megelégedének, és amit kivántak, azt hozá nékik. |
| 30. | Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala: |
| 31. | Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá; |
| 32. | Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban. |
| 33. | Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben. |
| 34. | Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék. |
| 35. | És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok; |
| 36. | És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki. |
| 37. | De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez; |
| 38. | Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását. |
| 39. | Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, amely nem tér vissza. |
| 40. | Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?! |
| 41. | És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét. |
| 42. | Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, amelyen megváltotta őket a nyomorgatótól; |
| 43. | Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Coán mezején. |
| 44. | És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat. |
| 45. | Legyeket bocsáta reájok, amelyek emészték őket, és békát, amely pusztítá őket. |
| 46. | Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának. |
| 47. | Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel. |
| 48. | Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek. |
| 49. | Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét. |
| 50. | Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté. |
| 51. | És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban. |
| 52. | Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában. |
| 53. | És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger. |
| 54. | És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, amelyet szerzett az ő jobbkezével. |
| 55. | És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit. |
| 56. | De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait; |
| 57. | Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív. |
| 58. | Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal. |
| 59. | Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá. |
| 60. | És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, amelyben lakott vala az emberek között; |
| 61. | Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe. |
| 62. | És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede. |
| 63. | Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg. |
| 64. | Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást. |
| 65. | Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, aki bortól vigadoz; |
| 66. | És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok. |
| 67. | Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét; |
| 68. | Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, amelyet szeret. |
| 69. | És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, amelyet örök időre fundált. |
| 70. | És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból. |
| 71. | A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét. |
| 72. | És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel. |