| 1. | Salamoné. Isten, a te ítéletidet add a királynak, és a te igazságodat a király fiának. | 
| 2. | Hadd ítélje népedet igazsággal, és a te szegényeidet méltányossággal. | 
| 3. | Teremjenek a hegyek békességet a népnek, és a halmok igazságot. | 
| 4. | Legyen birája a nép szegényeinek, segítsen a szűkölködőnek fiain, és törje össze az erőszakoskodót. | 
| 5. | Féljenek téged, amíg a nap áll és ameddig a hold fénylik, nemzedékről nemzedékre. | 
| 6. | Szálljon alá, mint eső a rétre, mint zápor, amely megöntözi a földet. | 
| 7. | Virágozzék az ő idejében az igaz és a béke teljessége, amíg nem lesz a hold. | 
| 8. | És uralkodjék egyik tengertől a másik tengerig, és a nagy folyamtól a föld határáig. | 
| 9. | Boruljanak le előtte a pusztalakók, és nyalják ellenségei a port. | 
| 10. | Tarsis és a szigetek királyai hozzanak ajándékot; Seba és Szeba királyai adománynyal járuljanak elé. | 
| 11. | Hajoljanak meg előtte mind a királyok, és minden nemzet szolgáljon néki. | 
| 12. | Mert megszabadítja a kiáltó szűkölködőt; a nyomorultat, akinek nincs segítője. | 
| 13. | Könyörül a szegényen és szűkölködőn, s a szűkölködők lelkét megszabadítja; | 
| 14. | Az elnyomástól és erőszaktól megmenti lelköket, és vérök drága az ő szemében. | 
| 15. | És éljen ő és adjanak néki Seba aranyából; imádkozzanak érte szüntelen, és áldják őt minden napon. | 
| 16. | Bő gabona legyen az országban a hegyek tetején is; rengjen gyümölcse, mint a Libanon, s viruljon a városok népe, mint a földnek füve. | 
| 17. | Tartson neve mindörökké; viruljon neve, míg a nap lesz; vele áldják magokat mind a nemzetek, és magasztalják őt. | 
| 18. | Áldott az Úr Isten, Izráelnek Istene, aki csudadolgokat cselekszik egyedül! | 
| 19. | Áldott legyen az ő dicsőséges neve mindörökké, és teljék be dicsőségével az egész föld. Ámen! Ámen! | 
| 20. | Itt végződnek Dávidnak, az Isai fiának könyörgései. |