| 1. | Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit! |
| 2. | Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét. |
| 3. | Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak szívök, akik keresik az Urat. |
| 4. | Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orcáját szüntelen. |
| 5. | Emlékezzetek meg az ő csodáiról, amelyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről. |
| 6. | Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai! |
| 7. | Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete. |
| 8. | Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, amelyet megszabott ezer nemzetségiglen; |
| 9. | Amelyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről. |
| 10. | És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül, |
| 11. | Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül. |
| 12. | Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban, |
| 13. | És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez: |
| 14. | Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván: |
| 15. | Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok! |
| 16. | Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré, |
| 17. | Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, aki rabul adatott vala el; |
| 18. | A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala, |
| 19. | Mindazideig, amíg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt. |
| 20. | Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt; |
| 21. | Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán; |
| 22. | Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá. |
| 23. | És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék. |
| 24. | És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál. |
| 25. | Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival. |
| 26. | Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, akit választott vala. |
| 27. | Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén. |
| 28. | Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek. |
| 29. | Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat. |
| 30. | Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is. |
| 31. | Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon. |
| 32. | Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre. |
| 33. | És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit. |
| 34. | Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár. |
| 35. | És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté. |
| 36. | És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét. |
| 37. | És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges. |
| 38. | Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket. |
| 39. | Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel. |
| 40. | Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket. |
| 41. | Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon. |
| 42. | Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, amelyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának. |
| 43. | Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal. |
| 44. | És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét. |
| 45. | Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat! |