1. vers
KG Az éneklőmesternek Jeduthunnak, Dávid zsoltára.
KJV I said, I will take heed to my ways, that I sin not with my tongue: I will keep my mouth with a bridle, while the wicked is before me.
2. vers
KG Mondám: nosza vigyázok útaimra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel; megzabolázom szájamat, amíg előttem van a hitetlen.
KJV I was dumb with silence, I held my peace, even from good; and my sorrow was stirred.
3. vers
KG Elnémultam, vesztegléssel hallgattam a jóról, de fájdalmam felzaklatódott.
KJV My heart was hot within me, while I was musing the fire burned: then spake I with my tongue,
4. vers
KG Fölhevült bennem az én szívem, gondolatomban tűz gerjede fel, így szólék azért az én nyelvemmel:
KJV LORD, make me to know mine end, and the measure of my days, what it is: that I may know how frail I am.
5. vers
KG Jelentsd meg Uram az én végemet és napjaim mértékét, mennyi az? Hadd tudjam, hogy milyen múlandó vagyok.
KJV Behold, thou hast made my days as an handbreadth; and mine age is as nothing before thee: verily every man at his best state is altogether vanity. Selah.
6. vers
KG Ímé tenyérnyivé tetted napjaimat, és az én életem te előtted, mint a semmi. Bizony merő hiábavalóság minden ember, akárhogyan áll is! Szela.
KJV Surely every man walketh in a vain shew: surely they are disquieted in vain: he heapeth up riches, and knoweth not who shall gather them.
7. vers
KG Bizony árnyékként jár az ember; bizony csak hiába szorgalmatoskodik; rakásra gyűjt, de nem tudja, ki takarítja be azokat!
KJV And now, Lord, what wait I for? my hope is in thee.
8. vers
KG Most azért, mit reméljek, oh Uram?! Te benned van bizodalmam.
KJV Deliver me from all my transgressions: make me not the reproach of the foolish.
9. vers
KG Ments ki engem minden álnokságomból; ne tégy engem bolondok csúfjává!
KJV I was dumb, I opened not my mouth; because thou didst it.
10. vers
KG Megnémultam, nem nyitom fel szájamat, mert te cselekedted.
KJV Remove thy stroke away from me: I am consumed by the blow of thine hand.
11. vers
KG Vedd le rólam a te ostorodat; kezed fenyítéke miatt elenyészem én.
KJV When thou with rebukes dost correct man for iniquity, thou makest his beauty to consume away like a moth: surely every man is vanity. Selah.
12. vers
KG Mikor a bűn miatt büntetéssel fenyítesz valakit, elemészted, mint moly, az ő szépségét. Bizony merő hiábavalóság minden ember. Szela.
KJV Hear my prayer, O LORD, and give ear unto my cry; hold not thy peace at my tears: for I am a stranger with thee, and a sojourner, as all my fathers were.
13. vers
KG Halld meg Uram az én könyörgésemet, figyelmezzél kiáltásomra, könyhullatásomra ne vesztegelj; mert én jövevény vagyok te nálad, zsellér, mint minden én ősöm.
KJV O spare me, that I may recover strength, before I go hence, and be no more.
14. vers
KG Ne nézz reám, hadd enyhüljek meg, mielőtt elmegyek és nem leszek többé!
KJV