KG	És lőn mikor a főfarizeusok közül egynek házához ment szombatnapon kenyeret enni, azok leselkednek vala ő utána.
KJV	And it came to pass, as he went into the house of one of the chief Pharisees to eat bread on the sabbath day, that they watched him.

KG	És ímé egy vízkóros ember vala ő előtte.
KJV	And, behold, there was a certain man before him which had the dropsy.

KG	És felelvén Jézus, szóla a törvénytudóknak és a farizeusoknak, mondván: Szabad-é szombatnapon gyógyítani?
KJV	And Jesus answering spake unto the lawyers and Pharisees, saying, Is it lawful to heal on the sabbath day?

KG	Azok pedig hallgatának. És ő megfogván azt, meggyógyítá és elbocsátá.
KJV	And they held their peace. And he took him, and healed him, and let him go;

KG	És felelvén nékik, monda: Ki az közületek, akinek szamara vagy ökre a kútba esik, és nem vonja ki azt azonnal szombatnapon?
KJV	And answered them, saying, Which of you shall have an ass or an ox fallen into a pit, and will not straightway pull him out on the sabbath day?

KG	És nem felelhetnek vala ő ellene semmit ezekre.
KJV	And they could not answer him again to these things.

KG	És egy példázatot monda a hivatalosoknak, mikor észre vevé, mimódon válogatják a fő helyeket; mondván nékik:
KJV	And he put forth a parable to those which were bidden, when he marked how they chose out the chief rooms; saying unto them.

KG	Mikor valaki lakodalomba hív, ne ülj a fő helyre; mert netalán náladnál nagyobb tiszteletben álló embert is hivott meg az,
KJV	When thou art bidden of any man to a wedding, sit not down in the highest room; lest a more honourable man than thou be bidden of him;

KG	És eljövén az, aki mind téged, mind azt meghívta, ezt mondja majd néked: Engedd ennek a helyet! És akkor szégyennel az utolsó helyre fogsz ülni.
KJV	And he that bade thee and him come and say to thee, Give this man place; and thou begin with shame to take the lowest room.

KG	Hanem mikor meghívnak, menj el és ülj le az utolsó helyre; hogy mikor eljő az, aki téged meghívott, ezt mondja néked: Barátom ülj feljebb! Akkor néked dicsőséged lesz azok előtt, akik veled együtt ülnek.
KJV	But when thou art bidden, go and sit down in the lowest room; that when he that bade thee cometh, he may say unto thee, Friend, go up higher: then shalt thou have worship in the presence of them that sit at meat with thee.

KG	Mert mindenki, aki magát felmagasztalja, megaláztatik; és aki magát megalázza, felmagasztaltatik.
KJV	For whosoever exalteth himself shall be abased; and he that humbleth himself shall be exalted.

KG	Monda pedig annak is, aki őt meghívta: Mikor ebédet vagy vacsorát készítesz, ne hívd barátaidat, se testvéreidet, se rokonaidat, se gazdag szomszédaidat; nehogy viszont ők is meghívjanak téged, és visszafizessék néked.
KJV	Then said he also to him that bade him, When thou makest a dinner or a supper, call not thy friends, nor thy brethren, neither thy kinsmen, nor thy rich neighbours; lest they also bid thee again, and a recompence be made thee.

KG	Hanem mikor lakomát készítesz, hívd a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat, vakokat:
KJV	But when thou makest a feast, call the poor, the maimed, the lame, the blind:

KG	És boldog leszel; mivelhogy nem fizethetik vissza néked; mert majd visszafizettetik néked az igazak feltámadásakor.
KJV	And thou shalt be blessed; for they cannot recompense thee: for thou shalt be recompensed at the resurrection of the just.

KG	Hallván pedig ezeket egy azok közül, akik ő vele együtt ülnek vala, monda néki: Boldog az, aki eszik kenyeret az Isten országában.
KJV	And when one of them that sat at meat with him heard these things, he said unto him, Blessed is he that shall eat bread in the kingdom of God.

KG	Ő pedig monda annak: Egy ember készíte nagy vacsorát, és sokakat meghíva;
KJV	Then said he unto him, A certain man made a great supper, and bade many:

KG	És elküldé szolgáját a vacsora idején, hogy megmondja a hivatalosoknak: Jertek el, mert immár minden kész!
KJV	And sent his servant at supper time to say to them that were bidden, Come; for all things are now ready.

KG	És mindnyájan egyenlőképpen kezdék magokat mentegetni. Az első monda néki: Szántóföldet vettem, és ki kell mennem, hogy azt meglássam; kérlek téged, ments ki engem!
KJV	And they all with one consent began to make excuse. The first said unto him, I have bought a piece of ground, and I must needs go and see it: I pray thee have me excused.

KG	És másik monda: Öt iga ökröt vettem, és elmegyek, hogy azokat megpróbáljam; kérlek téged, ments ki engem!
KJV	And another said, I have bought five yoke of oxen, and I go to prove them: I pray thee have me excused.

KG	A másik pedig monda: Feleséget vettem, és azért nem mehetek.
KJV	And another said, I have married a wife, and therefore I cannot come.

KG	Mikor azért az a szolga haza ment, megmondá ezeket az ő urának. Akkor megharagudván a gazda, monda az ő szolgájának: Eredj hamar a város utcáira és szorosaira, és a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat és vakokat hozd be ide.
KJV	So that servant came, and shewed his lord these things. Then the master of the house being angry said to his servant, Go out quickly into the streets and lanes of the city, and bring in hither the poor, and the maimed, and the halt, and the blind.

KG	És monda a szolga: Uram, meglett amint parancsolád, és mégis van hely.
KJV	And the servant said, Lord, it is done as thou hast commanded, and yet there is room.

KG	Akkor monda az úr a szolgának: Eredj el az utakra és a sövényekhez, és kényszeríts bejőni mindenkit, hogy megteljék az én házam.
KJV	And the lord said unto the servant, Go out into the highways and hedges, and compel them to come in, that my house may be filled.

KG	Mert mondom néktek, hogy senki azok közül a hivatalos férfiak közül meg nem kóstolja az én vacsorámat.
KJV	For I say unto you, That none of those men which were bidden shall taste of my supper.

KG	Megy vala pedig ő vele nagy sokaság; és megfordulván, monda azoknak:
KJV	And there went great multitudes with him: and he turned, and said unto them,

KG	Ha valaki én hozzám jő, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom.
KJV	If any man come to me, and hate not his father, and mother, and wife, and children, and brethren, and sisters, yea, and his own life also, he cannot be my disciple.

KG	És valaki nem hordozza az ő keresztjét, és én utánam jő, nem lehet az én tanítványom.
KJV	And whosoever doth not bear his cross, and come after me, cannot be my disciple.

KG	Mert ha közületek valaki tornyot akar építeni, nemde először leülvén felszámítja a költséget, ha van-é mivel elvégezze?
KJV	For which of you, intending to build a tower, sitteth not down first, and counteth the cost, whether he have sufficient to finish it?

KG	Nehogy minekutána fundamentomot vetett, és elvégezni nem bírja, csúfolni kezdje őt mindenki, aki látja,
KJV	Lest haply, after he hath laid the foundation, and is not able to finish it, all that behold it begin to mock him,

KG	Ezt mondván: Ez az ember elkezdette az építést, és nem bírta véghez vinni!
KJV	Saying, This man began to build, and was not able to finish.

KG	Vagy valamely király, mikor háborúba megy, hogy egy másik királlyal megütközzék, nemde leülvén először tanácskozik, hogy tízezerrel szembeszállhat-é azzal, aki ő ellene húszezerrel jött?
KJV	Or what king, going to make war against another king, sitteth not down first, and consulteth whether he be able with ten thousand to meet him that cometh against him with twenty thousand?

KG	Mert különben még mikor amaz távol van, követséget küldvén, megkérdezi a békefeltételeket.
KJV	Or else, while the other is yet a great way off, he sendeth an ambassage, and desireth conditions of peace.

KG	Ezenképpen azért valaki közületek búcsút nem vesz minden javaitól, nem lehet az én tanítványom.
KJV	So likewise, whosoever he be of you that forsaketh not all that he hath, he cannot be my disciple.

KG	Jó a só: de ha a só megízetlenül, mivel sózzák meg?
KJV	Salt is good: but if the salt have lost his savour, wherewith shall it be seasoned?

KG	Sem a földre, sem a trágyára nem alkalmas: kivetik azt. Akinek van füle a hallásra, hallja.
KJV	It is neither fit for the land, nor yet for the dunghill; but men cast it out. He that hath ears to hear, let him hear.