KG	Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;
KJV	Knowest thou the time when the wild goats of the rock bring forth? or canst thou mark when the hinds do calve?

KG	Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?
KJV	Canst thou number the months that they fulfil? or knowest thou the time when they bring forth?

KG	Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?
KJV	They bow themselves, they bring forth their young ones, they cast out their sorrows.

KG	Tudod-é a kőszáli zergék ellésének idejét; megvigyáztad-é a szarvasok fajzását?
KJV	Their young ones are in good liking, they grow up with corn; they go forth, and return not unto them.

KG	Megszámláltad-é a hónapokat, ameddig vemhesek; tudod-é az ellésök idejét?
KJV	Who hath sent out the wild ass free? or who hath loosed the bands of the wild ass?

KG	Csak összegörnyednek, elszülik magzataikat, vajudásaiktól megszabadulnak.
KJV	Whose house I have made the wilderness, and the barren land his dwellings.

KG	Fiaik meggyarapodnak, a legelőn nagyranőnek, elszélednek és nem térnek vissza hozzájok.
KJV	He scorneth the multitude of the city, neither regardeth he the crying of the driver.

KG	Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, ki oldozta el e szamárnak kötelét,
KJV	The range of the mountains is his pasture, and he searcheth after every green thing.

KG	Amelynek házául a pusztát rendelém, és lakóhelyéül a sósföldet?
KJV	Will the unicorn be willing to serve thee, or abide by thy crib?

KG	Kineveti a városbeli sokadalmat, nem hallja a hajtsár kiáltozását.
KJV	Canst thou bind the unicorn with his band in the furrow? or will he harrow the valleys after thee?

KG	A hegyeken szedeget, az ő legelőjén mindenféle zöld gazt felkeres.
KJV	Wilt thou trust him, because his strength is great? or wilt thou leave thy labour to him?

KG	Akar-é szolgálni néked a bölény? Avagy meghál-é a te jászolodnál?
KJV	Wilt thou believe him, that he will bring home thy seed, and gather it into thy barn?

KG	Oda kötheted a bölényt a barázdához kötelénél fogva? Vajjon boronálja-é a völgyeket utánad?
KJV	Gavest thou the goodly wings unto the peacocks? or wings and feathers unto the ostrich?

KG	Bízhatol-é benne, mivelhogy nagy az ereje, és munkádat hagyhatod-é reá?
KJV	Which leaveth her eggs in the earth, and warmeth them in dust,

KG	Hiszed-é róla, hogy vetésedet behordja, és szérűdre betakarítja?
KJV	And forgetteth that the foot may crush them, or that the wild beast may break them.

KG	Vígan leng a strucmadár szárnya: vajjon az eszterág szárnya és tollazata-é az?
KJV	She is hardened against her young ones, as though they were not her's: her labour is in vain without fear;

KG	Hiszen a földön hagyja tojásait, és a porral költeti ki!
KJV	Because God hath deprived her of wisdom, neither hath he imparted to her understanding.

KG	És elfeledi, hogy a láb eltiporhatja, és a mezei vad eltaposhatja azokat.
KJV	What time she lifteth up herself on high, she scorneth the horse and his rider.

KG	Fiaival oly keményen bánik, mintha nem is övéi volnának; ha fáradsága kárba vész, nem bánja;
KJV	Hast thou given the horse strength? hast thou clothed his neck with thunder?

KG	Mert Isten a bölcseséget elfeledtette vele, értelmet pedig nem adott néki.
KJV	Canst thou make him afraid as a grasshopper? the glory of his nostrils is terrible.

KG	De hogyha néki ereszkedik, kineveti a lovat és lovagját.
KJV	He paweth in the valley, and rejoiceth in his strength: he goeth on to meet the armed men.

KG	Te adsz-é erőt a lónak, avagy a nyakát sörénynyel te ruházod-é fel?
KJV	He mocketh at fear, and is not affrighted; neither turneth he back from the sword.

KG	Felugraszthatod-é, mint a sáskát? Tüsszögése dicső, félelmetes!
KJV	The quiver rattleth against him, the glittering spear and the shield.

KG	Lábai vermet ásnak, örvend erejének, a fegyver elé rohan.
KJV	He swalloweth the ground with fierceness and rage: neither believeth he that it is the sound of the trumpet.

KG	Neveti a félelmet; nem remeg, nem fordul meg a fegyver elől;
KJV	He saith among the trumpets, Ha, ha; and he smelleth the battle afar off, the thunder of the captains, and the shouting.

KG	Csörög rajta a tegez, ragyog a kopja és a dárda:
KJV	Doth the hawk fly by thy wisdom, and stretch her wings toward the south?

KG	Tombolva, nyihogva kapálja a földet, és nem áll veszteg, ha trombita zeng.
KJV	Doth the eagle mount up at thy command, and make her nest on high?

KG	A trombitaszóra nyerítéssel felel; messziről megneszeli az ütközetet, a vezérek lármáját és a csatazajt.
KJV	She dwelleth and abideth on the rock, upon the crag of the rock, and the strong place.

KG	A te értelmed miatt van-é, hogy az ölyv repül, és kiterjeszti szárnyait dél felé?
KJV	From thence she seeketh the prey, and her eyes behold afar off.

KG	A te rendelésedre száll-é fent a sas, és rakja-é fészkét a magasban?
KJV	Her young ones also suck up blood: and where the slain are, there is she.

KG	A kősziklán lakik és tanyázik, a sziklák párkányain és bérctetőkön.
KJV

KG	Onnét kémlel enni való után, messzire ellátnak szemei.
KJV

KG	Fiai vért szívnak, és ahol dög van, mindjárt ott terem.
KJV

KG	Szóla továbbá az Úr Jóbnak, és monda:
KJV

KG	Aki pert kezd a Mindenhatóval, cáfolja meg, és aki az Istennel feddődik, feleljen néki!
KJV

KG	És szóla Jób az Úrnak, és monda:
KJV

KG	Ímé, én parányi vagyok, mit feleljek néked? Kezemet a szájamra teszem.
KJV

KG	Egyszer szóltam, de már nem szólok, avagy kétszer, de nem teszem többé!
KJV