1. vers
KG | Jób pedig folytatá az ő beszédét, és monda: |
KJV | Moreover Job continued his parable, and said, |
2. vers
KG | Él az Isten, aki az én igazamat elfordította, és a Mindenható, aki keserűséggel illette az én lelkemet, |
KJV | As God liveth, who hath taken away my judgment; and the Almighty, who hath vexed my soul; |
3. vers
KG | Hogy mindaddig, amíg az én lelkem én bennem van, és az Istennek lehellete van az én orromban; |
KJV | All the while my breath is in me, and the spirit of God is in my nostrils; |
4. vers
KG | Az én ajakim nem szólnak álnokságot, és az én nyelvem nem mond csalárdságot! |
KJV | My lips shall not speak wickedness, nor my tongue utter deceit. |
5. vers
KG | Távol legyen tőlem, hogy igazat adjak néktek! Amíg lelkemet ki nem lehelem, ártatlanságomból magamat ki nem tagadom. |
KJV | God forbid that I should justify you: till I die I will not remove mine integrity from me. |
6. vers
KG | Igazságomhoz ragaszkodom, róla le nem mondok; napjaim miatt nem korhol az én szívem. |
KJV | My righteousness I hold fast, and will not let it go: my heart shall not reproach me so long as I live. |
7. vers
KG | Ellenségem lesz olyan, mint a gonosz, és aki ellenem támad, mint az álnok. |
KJV | Let mine enemy be as the wicked, and he that riseth up against me as the unrighteous. |
8. vers
KG | Mert micsoda reménysége lehet a képmutatónak, hogy telhetetlenkedett, ha az Isten mégis elragadja az ő lelkét? |
KJV | For what is the hope of the hypocrite, though he hath gained, when God taketh away his soul? |
9. vers
KG | Meghallja-é kiáltását az Isten, ha eljő a nyomorúság reá? |
KJV | Will God hear his cry when trouble cometh upon him? |
10. vers
KG | Vajjon gyönyörködhetik-é a Mindenhatóban; segítségül hívhatja-é mindenkor az Istent? |
KJV | Will he delight himself in the Almighty? will he always call upon God? |
11. vers
KG | Megtanítlak benneteket Isten dolgaira; amik a Mindenhatónál vannak, nem titkolom el. |
KJV | I will teach you by the hand of God: that which is with the Almighty will I not conceal. |
12. vers
KG | Ímé, ti is mindnyájan látjátok: miért van hát, hogy hiábavalósággal hivalkodtok?! |
KJV | Behold, all ye yourselves have seen it; why then are ye thus altogether vain? |
13. vers
KG | Ez a gonosz embernek osztályrésze Istentől, és a kegyetlenek öröksége a Mindenhatótól, amelyet elvesznek: |
KJV | This is the portion of a wicked man with God, and the heritage of oppressors, which they shall receive of the Almighty. |
14. vers
KG | Ha megsokasulnak is az ő fiai, a kardnak sokasulnak meg, és az ő magzatai nem lakhatnak jól kenyérrel sem. |
KJV | If his children be multiplied, it is for the sword: and his offspring shall not be satisfied with bread. |
15. vers
KG | Az ő maradékai dögvész miatt temettetnek el, és az ő özvegyeik meg sem siratják. |
KJV | Those that remain of him shall be buried in death: and his widows shall not weep. |
16. vers
KG | Ha mint a port, úgy halmozná is össze az ezüstöt, és úgy szerezné is össze ruháit, mint a sarat: |
KJV | Though he heap up silver as the dust, and prepare raiment as the clay; |
17. vers
KG | Összeszerezheti ugyan, de az igaz ruházza magára, az ezüstön pedig az ártatlan osztozik. |
KJV | He may prepare it, but the just shall put it on, and the innocent shall divide the silver. |
18. vers
KG | Házát pók módjára építette föl, és olyanná, mint a csősz-csinálta kunyhó. |
KJV | He buildeth his house as a moth, and as a booth that the keeper maketh. |
19. vers
KG | Gazdagon fekszik le, mert nincsen kifosztva; felnyitja szemeit és semmije sincsen. |
KJV | The rich man shall lie down, but he shall not be gathered: he openeth his eyes, and he is not. |
20. vers
KG | Meglepi őt, mint az árvíz, a félelem, éjjel ragadja el a zivatar. |
KJV | Terrors take hold on him as waters, a tempest stealeth him away in the night. |
21. vers
KG | Felkapja őt a keleti szél és elviszi, elragadja őt helyéről. |
KJV | The east wind carrieth him away, and he departeth: and as a storm hurleth him out of his place. |
22. vers
KG | Nyilakat szór reá és nem kiméli; futva kell futnia keze elől. |
KJV | For God shall cast upon him, and not spare: he would fain flee out of his hand. |
23. vers
KG | Csapkodják felette kezeiket, és kisüvöltik őt az ő lakhelyéből. |
KJV | Men shall clap their hands at him, and shall hiss him out of his place. |