| 1. | Dávidé. Ne bosszankodjál az elvetemültekre, ne irígykedjél a gonosztevőkre. |
| 2. | Mert hirtelen levágattatnak, mint a fű, s mint a gyönge növény elfonnyadnak. |
| 3. | Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj. |
| 4. | Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit. |
| 5. | Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti. |
| 6. | Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet. |
| 7. | Csillapodjál le az Úrban és várjad őt; ne bosszankodjál arra, akinek útja szerencsés, se arra, aki álnok tanácsokat követ. |
| 8. | Szünj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne! |
| 9. | Mert az elvetemültek kivágattatnak; de akik az Urat várják, öröklik a földet. |
| 10. | Egy kevés idő még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott. |
| 11. | A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben. |
| 12. | Fondorkodik a gonosz az igaz ellen, és fogait csikorgatja rá: |
| 13. | Az Úr neveti őt, mert látja, hogy eljő az ő napja. |
| 14. | Fegyvert vonnak a gonoszok; felvonják ívöket, hogy a szegényt és nyomorultat elejtsék, és leöljék az igazán élőket; |
| 15. | De fegyverök saját szívökbe hat, és ívök eltörik. |
| 16. | Jobb a kevés az igaznak, mint a sok gonosznak az ő gazdagsága. |
| 17. | Mert a gonoszok karja eltörik, de az igazakat támogatja az Úr. |
| 18. | Jól tudja az Úr a feddhetetleneknek napjait, és hogy örökségök mindörökké meglesz. |
| 19. | Nem szégyenülnek meg a veszedelmes időben, és jóllaknak az éhség napjaiban. |
| 20. | De a gonoszok elvesznek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége, elmúlik, füstként múlik el. |
| 21. | Kölcsön kér a gonosz és meg nem fizet, de az igaz irgalmas és adakozó. |
| 22. | Mert akiket ő megáld, öröklik a földet, és akiket ő megátkoz, kivágattatnak azok. |
| 23. | Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli. |
| 24. | Ha elesik, nem terül el, mert az Úr támogatja kezével. |
| 25. | Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé. |
| 26. | Mindennapon irgalmatoskodik és kölcsön ad, és az ő magzatja áldott. |
| 27. | Kerüld a rosszat és jót cselekedjél, és megmaradsz mindörökké. |
| 28. | Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az ő kegyeseit; megőrzi őket mindörökké, a gonoszok magvát pedig kiirtja. |
| 29. | Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak. |
| 30. | Bölcseséget beszél az igaznak szája, és a nyelve ítéletet szól. |
| 31. | Istenének törvénye van szívében, lépései nem ingadoznak. |
| 32. | Leselkedik a gonosz az igazra, és halálra keresi azt; |
| 33. | De az Úr nem hagyja azt annak kezében, sem nem kárhoztatja, mikor megítéltetik. |
| 34. | Várjad az Urat, őrizd meg az ő útját; és fölmagasztal téged, hogy örököld a földet; és meglátod, amikor kiirtatnak a gonoszok. |
| 35. | Láttam elhatalmasodni a gonoszt és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa; |
| 36. | De elmult és ímé nincsen! kerestem, de nem található. |
| 37. | Ügyelj a feddhetetlenre, nézd a becsületest, mert a jövendő a béke emberéé. |
| 38. | De a bűnösök mind elvesznek; a gonosznak vége pusztulás. |
| 39. | Az igazak segedelme pedig az Úrtól van; ő az ő erősségök a háborúság idején. |
| 40. | Megvédi őket az Úr és megszabadítja őket; megszabadítja őket a gonoszoktól és megsegíti őket, mert ő benne bíznak. |