| 1. | Dávidé, mikor elváltoztatta értelmét Abimélek előtt, és mikor ez elűzte őt és elment. |
| 2. | Áldom az Urat minden időben, dicsérete mindig ajkamon van! |
| 3. | Dicsekedik lelkem az Úrban; s hallják ezt a szegények és örülnek. |
| 4. | Dicsőítsétek velem az Urat, és magasztaljuk együtt az ő nevét! |
| 5. | Megkerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden félelmemből kimentett engem. |
| 6. | Akik ő reá néznek, azok felvidulnak, és arcuk meg nem pirul. |
| 7. | Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta, és minden bajából kimentette őt. |
| 8. | Az Úr angyala tábort jár az őt félők körül és kiszabadítja őket. |
| 9. | Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki ő benne bízik. |
| 10. | Féljétek az Urat, ti szentjei! Mert akik őt félik, nincs fogyatkozásuk. |
| 11. | Az oroszlánok szűkölködnek, éheznek; de akik az Urat keresik, semmi jót sem nélkülöznek. |
| 12. | Jőjjetek fiaim, hallgassatok rám, megtanítlak titeket az Úr félelmére! |
| 13. | Ki az az ember, akinek tetszik az élet, és szeret napokat, hogy jót láthasson? |
| 14. | Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól, és ajkadat a csalárd beszédtől. |
| 15. | Kerüld a rosszat és cselekedjél jót; keresd a békességet és kövesd azt. |
| 16. | Az Úr szemei az igazakon vannak, és az ő fülei azoknak kiáltásán; |
| 17. | Az Úr orcája pedig a gonosztevőkön van, hogy kiirtsa emlékezetöket a földről. |
| 18. | Ha igazak kiáltnak, az Úr meghallgatja, és minden bajukból kimenti őket. |
| 19. | Közel van az Úr a megtört szívekhez, és megsegíti a sebhedt lelkeket. |
| 20. | Sok baja van az igaznak, de valamennyiből kimenti az Úr. |
| 21. | Megőrzi minden csontját, egy sem töretik meg azokból. |
| 22. | A gonoszt gonoszság öli meg, és meglakolnak, akik gyűlölik az igazat. |
| 23. | Az Úr kimenti az ő szolgái lelkét, és senki meg nem lakol, aki ő benne bízik. |