1. |
Örvendezzetek ti igazak, az Úrban; a hívekhez illik a dícséret. |
2. |
Dicsérjétek az Urat citerával; tízhúrú hárfával zengjetek néki. |
3. |
Énekeljetek néki új éneket, lantoljatok lelkesen, harsogón. |
4. |
Mert az Úr szava igaz, és minden cselekedete hűséges. |
5. |
Szereti az igazságot és törvényt; az Úr kegyelmével telve a föld. |
6. |
Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregök. |
7. |
Összegyűjti a tenger vizeit, mintegy tömlőbe; tárházakba rakja a hullámokat. |
8. |
Féljen az Úrtól mind az egész föld, rettegjen tőle minden földi lakó. |
9. |
Mert ő szólt és meglett, ő parancsolt és előállott. |
10. |
Az Úr elforgatja a nemzetek tanácsát, meghiúsítja a népek gondolatait. |
11. |
Az Úr tanácsa megáll mindörökké, szívének gondolatai nemzedékről-nemzedékre. |
12. |
Boldog nép az, amelynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott magának. |
13. |
Az égből letekint az Úr, látja az emberek minden fiát. |
14. |
Székhelyéről lenéz a föld minden lakosára. |
15. |
Ő alkotta mindnyájok szivét, és jól tudja minden tettöket. |
16. |
Nem szabadul meg a király nagy sereggel; a hős sem menekül meg nagy erejével; |
17. |
Megcsal a ló a szabadításban, nagy erejével sem ment meg. |
18. |
Ámde az Úr szemmel tartja az őt félőket, az ő kegyelmében bízókat, |
19. |
Hogy kimentse lelköket a halálból, és az éhségben is eltartsa őket. |
20. |
Lelkünk az Urat várja, segítségünk és paizsunk ő. |
21. |
Csak ő benne vigad a mi szívünk, csak az ő szent nevében bízunk! |
22. |
Legyen, Uram, a te kegyelmed rajtunk, amiképpen bíztunk te benned. |