1.	Minden istentelen fut, ha senki nem üldözi is; az igazak pedig, mint az ifjú oroszlán, bátrak.
2.	Az ország bűne miatt sok annak a fejedelme; az eszes és tudós ember által pedig hosszabbodik fennállása.
3.	A szegény emberből támadott elnyomója a szegényeknek hasonló a pusztító esőhöz, mely nem hágy kenyeret.
4.	Akik elhagyják a törvényt, dicsérik a latrokat; de akik megtartják a törvényt, harcolnak azokkal.
5.	A gonoszságban élő emberek nem értik meg az igazságot; akik pedig keresik az Urat, mindent megértenek.
6.	Jobb a szegény, aki jár tökéletesen, mint a kétfelé sántáló istentelen, aki gazdag.
7.	Aki megőrzi a törvényt, eszes fiú az; aki pedig társalkodik a dobzódókkal, gyalázattal illeti atyját.
8.	Aki öregbíti az ő marháját kamattal és uzsorával, annak gyűjt, aki könyörül a szegényeken.
9.	Valaki elfordítja az ő fülét a törvénynek hallásától, annak könyörgése is útálatos.
10.	Aki elcsábítja az igazakat gonosz útra, vermébe maga esik bele; a tökéletesek pedig örökség szerint bírják a jót.
11.	Bölcs az ő maga szemei előtt a gazdag ember; de az eszes szegény megvizsgálja őt.
12.	Mikor örvendeznek az igazak, nagy ékesség az; mikor pedig az istentelenek feltámadnak, keresni kell az embert.
13.	Aki elfedezi az ő vétkeit, nem lesz jó dolga; aki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer.
14.	Boldog ember, aki szüntelen retteg; aki pedig megkeményíti az ő szívét, bajba esik.
15.	Mint az ordító oroszlán és éhező medve, olyan a szegény népen uralkodó istentelen.
16.	Az értelemben szűkölködő fejedelem nagy elnyomó is; de aki gyűlöli a hamis nyereséget, meghosszabbítja napjait.
17.	Az ember, akit ember-vér terhel, a sírig fut; senki ne támogassa őt.
18.	Aki jár tökéletesen, megtartatik; aki pedig álnokul két úton jár, egyszerre elesik.
19.	Aki munkálja az ő földét, megelégedik étellel; aki pedig hiábavalóságok után futkos, megelégedik szegénységgel.
20.	A hivő ember bővelkedik áldásokkal; de aki hirtelen akar gazdagulni, büntetlen nem marad.
21.	Személyt válogatni nem jó; mert még egy falat kenyérért is vétkezhetik az ember.
22.	Siet a marhakeresésre a gonosz szemű ember; és nem veszi észre, hogy szükség jő reá.
23.	Aki megfeddi az embert, végre is inkább kedvességet talál, mint a sima nyelvű.
24.	Aki megrabolja az atyját, és anyját és azt mondja: nem vétek! társa a romboló embernek.
25.	A telhetetlen lélek háborúságot szerez; aki pedig bízik az Úrban, megerősödik.
26.	Aki bízik magában, bolond az; aki pedig jár bölcsen, megszabadul.
27.	Aki ád a szegénynek, nem lesz néki szüksége; aki pedig elrejti a szemét, megsokasulnak rajta az átkok.
28.	Mikor felemeltetnek az istentelenek, elrejti magát az ember; de mikor azok elvesznek, öregbülnek az igazak.