| 1. | Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, ahol tisztítják. |
| 2. | A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érccé olvasztják. |
| 3. | Határt vet az ember a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét. |
| 4. | Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze. |
| 5. | Van föld, amelyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által; |
| 6. | Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van. |
| 7. | Van ösvény, amelyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt. |
| 8. | Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon. |
| 9. | Ráveti kezét az ember a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja. |
| 10. | A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme. |
| 11. | Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza. |
| 12. | De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye? |
| 13. | Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található. |
| 14. | A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen. |
| 15. | Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető. |
| 16. | Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága oniksszal, sem zafirral. |
| 17. | Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető. |
| 18. | Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél. |
| 19. | Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze. |
| 20. | A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek? |
| 21. | Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van. |
| 22. | A pokol és halál azt mondják: Csak hírét hallottuk füleinkkel! |
| 23. | Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét. |
| 24. | Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt. |
| 25. | Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette; |
| 26. | Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat: |
| 27. | Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt. |
| 28. | Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás. |