1.	Jób pedig felele, és monda:
2.	Bezzeg jól segítettél a tehetetlenen, meggyámolítottad az erőtelen kart!
3.	Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanusítottál!
4.	Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belőled?
5.	A halottak is megremegnek tőle; a vizek alatt levők és azok lakói is.
6.	Az alvilág mezítelen előtte, és eltakaratlan a holtak országa.
7.	Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.
8.	Ő köti össze felhőibe a vizeket úgy, hogy a felhő alattok meg nem hasad.
9.	Ő rejti el királyi székének színét, felhőjét fölibe terítvén.
10.	Ő szab határt a víz színe fölé – a világosságnak és setétségnek elvégződéséig.
11.	Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitől.
12.	Erejével felriasztja a tengert, és bölcseségével megtöri Ráhábot.
13.	Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót.
14.	Ímé, ezek az ő útainak részei, de mily kicsiny rész az, amit meghallunk abból! Ám az ő hatalmának mennydörgését ki érthetné meg?