Címlap

Biblia

Károli Gáspár » Zsoltárok könyve » 58. fejezet
1
Az éneklőmesternek az altashétre; Dávid miktámja.
2
Avagy valóban a néma igazságot szólaltatjátok-é meg? Avagy igazán ítéltek-é ti embernek fiai?
3
Sőt inkább hamisságot forgattok a ti szívetekben! A ti kezeiteknek hamisságát méritek e földön.
4
Eltértek a gonoszok fogantatásuk óta; tévelygenek a hazugok anyjok méhétől kezdve.
5
Mérgök olyan, mint a kígyónak mérge; mint a siket áspisé, amely füleit bedugja.
6
Amely nem hallja a bűbájosoknak szavát, sem a bűvölőét, aki bűbájakban jártas.
7
Isten, rontsd meg az ő fogaikat az ő szájokban; az oroszlánoknak zápfogait törd össze, Uram!
8
Olvadjanak el, folyjanak széllyel, mint a víz; ha felteszi nyilait, legyenek tompultak azok.
9
Legyenek mint a csiga, amely szétfolyván, elmúlik; mint az asszonynak idétlen szülötte, amely nem látta a napot.
10
Mielőtt megéreznék fazekaitok a tövist, mind nyersen, mind égőn elragadja azt a forgószél.
11
Örül az igaz, mikor látja a bosszúállást; lábait mossa a gonosznak vérében.
12
És azt mondja az ember: Bizonyára van jutalma az igaznak; bizony van ítélő Isten e földön!