Címlap

Biblia

Károli Gáspár » Zsoltárok könyve » 45. fejezet
1
Az éneklőmesternek a sosannimra, Kóráh fiainak tanítása; ének a szerelmetesről.
2
Fölbuzog szívem szép beszédre. Mondom: művem a királynak szól. Nyelvem gyors írónak tolla.
3
Szebb, szebb vagy az ember fiainál, kedvesség ömledez ajakidon, azért áldott meg az Isten örökké.
4
Kösd derekadra kardodat vitéz! Dicsőségedet és ékességedet.
5
És ékességedben haladj diadallal az igazságért, a szelidségért és jogért, és rettenetesre tanítson meg téged a te jobb kezed.
6
Nyilaid élesek; népek hullanak alád; a király ellenségeinek szívében.
7
Trónod oh Isten örökkévaló; igazságnak pálcája a te királyságodnak pálcája.
8
Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot, azért kent fel Isten, a te Istened öröm olajával társaid fölé.
9
Mirrha, áloe, káciaillatú minden öltözeted; elefántcsont palotából zeneszóval vidámítnak téged.
10
Királyok leányai a te ékességeid; jobb kezed felől királyné áll ofiri aranyban.
11
Halld csak leány, nézd csak; hajtsd ide füledet! Feledd el népedet és az atyád házát.
12
Szépségedet a király kivánja; hiszen urad ő, hódolj hát néki!
13
Tyrus leánya is, a nép dúsai, ajándékkal hizelegnek néked.
14
Csupa ékesség a király leánya bent, vont aranyból van a ruhája.
15
Hímes öltözetben viszik a királyhoz, szűzek vonulnak utána, az ő társnői; néked hozzák őket.
16
Bevezetik őket örömmel, vígsággal; bemennek a király palotájába.
17
Atyáid helyett fiaid lesznek, megteszed őket fejedelmekké mind az egész földön.
18
Hadd hirdessem a te nevedet nemzedékről nemzedékre; örökkön örökké dicsérnek majd téged a népek!