Címlap

Biblia

Károli Gáspár » Bölcs Salamonnak példabeszédei » 7. fejezet
1
Fiam, tartsd meg az én beszédeimet, és az én parancsolataimat rejtsd el magadnál.
2
Az én parancsolatimat tartsd meg, és élsz; és az én tanításomat mint a szemed fényét.
3
Kösd azokat ujjaidra, írd fel azokat szíved táblájára.
4
Mondd ezt a bölcseségnek: Én néném vagy te; és az eszességet ismerősödnek nevezd,
5
Hogy megőrizzen téged a nem hozzád tartozó asszonytól, és az ő beszédivel hizelkedő idegentől.
6
Mert házam ablakán, a rács mögül néztem,
7
És láték a bolondok között, eszembe vevék a fiak között egy bolond ifjat,
8
Aki az utcán jár, annak szeglete mellett, a házához menő úton lépeget,
9
Alkonyatkor, nap estjén, és setét éjfélben.
10
És ímé, egy asszony eleibe jő, paráznának öltözetében, álnok az ő elméjében.
11
Mely csélcsap és vakmerő, akinek házában nem maradhatnak meg az ő lábai.
12
Néha az utcán, néha a tereken van, és minden szegletnél leselkedik.
13
És megragadá őt és megcsókolá őt, és szemtelenségre vetemedvén, monda néki:
14
Hálaáldozattal tartoztam, ma adtam meg fogadásimat.
15
Azért jövék ki elődbe, szorgalmatosan keresni a te orcádat, és reád találtam!
16
Paplanokkal megvetettem nyoszolyámat, égyiptomi szövésű szőnyegekkel.
17
Beillatoztam ágyamat mirhával, áloessel és fahéjjal.
18
No foglaljuk magunkat bőségesen mind virradtig a szeretetben; vígadjunk szerelmeskedésekkel.
19
Mert nincs otthon a férjem, elment messze útra.
20
Egy erszény pénzt vőn kezéhez; holdtöltére jő haza.
21
És elhiteté őt az ő mesterkedéseinek sokaságával, ajkainak hizelkedésével elragadá őt.
22
Utána megy; mint az ökör a vágóhídra, és mint a bolond, egyszer csak fenyítő békóba;
23
Mígnem átjárja a nyíl az ő máját. Miképpen siet a madár a tőrre, és nem tudja, hogy az az ő élete ellen van.
24
Annakokáért most, fiaim, hallgassatok engem, és figyelmezzetek az én számnak beszédeire.
25
Ne hajoljon annak útaira a te elméd, és ne tévelyegj annak ösvényin.
26
Mert sok sebesültet elejtett, és sokan vannak, akik attól megölettek.
27
Sírba vívő út az ő háza, amely levisz a halálnak hajlékába.