Címlap

Biblia

Károli Gáspár » Bölcs Salamonnak példabeszédei » 29. fejezet
1
Aki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
2
Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
3
A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; aki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.
4
A király igazsággal erősíti meg az országot; aki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
5
A férfiú, aki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
6
A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.
7
Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.
8
A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
9
Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
10
A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
11
Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
12
Amely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
13
A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
14
Amely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.
15
A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.
16
Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.
17
Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.
18
Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!
19
Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
20
Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem afelől!
21
Aki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.
22
A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.
23
Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.
24
Aki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
25
Az emberektől való félelem tőrt vet; de aki bízik az Úrban, kiemeltetik.
26
Sokan keresik a fejedelemnek orcáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete.
27
Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.