1. |
És előszólítván tizenkét tanítványát, hatalmat ada nékik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiűzzék azokat, és gyógyítsanak minden betegséget és minden erőtelenséget. |
2. |
A tizenkét apostol nevei pedig ezek: Első Simon, akit Péternek hívnak, és András, az ő testvére; Jakab, a Zebedeus fia, és János az ő testvére; |
3. |
Filep és Bertalan; Tamás és Máté, a vámszedő; Jakab, az Alfeus fia, és Lebbeus, akit Taddeusnak hívtak; |
4. |
Simon a kananita, és Judás, az Iskariotes, aki el is árulta őt. |
5. |
Ezt a tizenkettőt küldé ki Jézus, és megparancsolá nékik, mondván: Pogányok útjára ne menjetek, és Samaritánusok városába ne menjetek be; |
6. |
Hanem menjetek inkább Izráel házának eltévelyedett juhaihoz. |
7. |
Elmenvén pedig prédikáljatok, mondván: Elközelített a mennyeknek országa. |
8. |
Betegeket gyógyítsatok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, ördögöket űzzetek. Ingyen vettétek, ingyen adjátok. |
9. |
Ne szerezzetek aranyat, se ezüstöt, se réz-pénzt a ti erszényetekbe, |
10. |
Se útitáskát, se két ruhát, se sarut, se pálcát; mert méltó a munkás az ő táplálékára. |
11. |
Amely városba vagy faluba pedig bementek, tudakozzátok meg, ki abban méltó; és ott maradjatok, amíg tovább mehettek. |
12. |
Ha pedig bementek a házba, köszöntsétek azt. |
13. |
És ha méltó a ház, szálljon a ti békességtek reá; ha pedig nem méltó, a ti békességtek rátok térjen vissza. |
14. |
És ha valaki nem fogad be titeket, és nem hallgatja a ti beszédeteket, mikor kimentek abból a házból, vagy városból, lábaitok porát is verjétek le. |
15. |
Bizony mondom néktek: Az ítélet napján könnyebb lesz a Sodoma és Gomora földjének dolga, mint annak a városnak. |
16. |
Ímé, én elbocsátlak titeket, mint juhokat a farkasok közé; legyetek azért okosak mint a kígyók, és szelidek mint a galambok. |
17. |
De óvakodjatok az emberektől; mert törvényszékekre adnak titeket és az ő gyülekezeteikben megostoroznak titeket; |
18. |
És helytartók és királyok elé visznek titeket érettem, bizonyságul ő magoknak és a pogányoknak. |
19. |
De mikor átadnak titeket, ne aggodalmaskodjatok, mi módon vagy mit szóljatok; mert megadatik néktek abban az órában, mit mondjatok. |
20. |
Mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a ti Atyátoknak Lelke az, aki szól ti bennetek. |
21. |
Halálra adja pedig testvér testvérét, atya gyermekét; támadnak magzatok szüleik ellen, és megöletik őket. |
22. |
És gyűlöletesek lesztek, mindenki előtt az én nevemért; de aki mindvégig megáll, az megtartatik. |
23. |
Mikor pedig abban a városban üldöznek titeket, szaladjatok a másikba. Mert bizony mondom néktek: be sem járjátok Izráel városait, míg az embernek Fia eljövend. |
24. |
Nem fölebbvaló a tanítvány a tanítónál, sem a szolga az ő uránál. |
25. |
Elég a tanítványnak, ha olyan mint a mestere, és a szolga mint az ő Ura. Ha a házigazdát Belzebubnak hívták, mennyivel inkább az ő házanépét?! |
26. |
Azért ne féljetek tőlök. Mert nincs oly rejtett dolog, ami napfényre ne jőne; és oly titok, ami ki ne tudódnék. |
27. |
Amit néktek a sötétben mondok, a világosságban mondjátok; és amit fülbe súgva hallotok, a háztetőkről hirdessétek. |
28. |
És ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában. |
29. |
Nemde, két verebecskét meg lehet venni egy kis fillérért? És egy sem esik azok közül a földre a ti Atyátok akarata nélkül! |
30. |
Néktek pedig még a fejetek hajszálai is mind számon vannak. |
31. |
Ne féljetek azért; ti sok verebecskénél drágábbak vagytok. |
32. |
Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt; |
33. |
Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám előtt. |
34. |
Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak, hanem hogy fegyvert. |
35. |
Mert azért jöttem, hogy meghasonlást támasszak az ember és az ő atyja, a leány és az ő anyja, a meny és az ő napa közt; |
36. |
És hogy az embernek ellensége legyen az ő házanépe. |
37. |
Aki inkább szereti atyját és anyját, hogynem engemet, nem méltó én hozzám; és aki inkább szereti fiát és leányát, hogynem engemet, nem méltó én hozzám. |
38. |
És aki föl nem veszi az ő keresztjét és úgy nem követ engem, nem méltó én hozzám. |
39. |
Aki megtalálja az ő életét, elveszti azt; és aki elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt. |
40. |
Aki titeket befogad, engem fogad be; és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. |
41. |
Aki befogadja a prófétát próféta nevében, prófétának jutalmát veszi; és aki befogadja az igazat igaznak nevében, igaznak jutalmát veszi; |
42. |
És aki inni ád egynek e kicsinyek közül, csak egy pohár hideg vizet tanítvány nevében, bizony mondom néktek, el nem vesztheti jutalmát. |