Biblia
- 1
- Azokban a napokban, mivelhogy fölötte nagy volt a sokaság, és nem volt mit enniök, magához szólította Jézus az ő tanítványait, és monda nékik:
- 2
- Szánakozom e sokaságon, mert immár harmad napja hogy velem vannak, és nincs mit enniök;
- 3
- És ha éhen bocsátom haza őket, kidőlnek az úton; mert némelyek ő közülök messzünnen jöttek.
- 4
- Az ő tanítványai pedig felelének néki: Honnan elégíthetné meg ezeket valaki kenyérrel itt e pusztában?
- 5
- És megkérdé őket: Hány kenyeretek van? Azok pedig mondának: Hét.
- 6
- Akkor megparancsolá a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre. És vevén a hét kenyeret, és hálákat adván, megszegé, és adá az ő tanítványainak, hogy eléjök tegyék. És a sokaság elé tevék.
- 7
- Volt egy kevés haluk is. És hálákat adván mondá, hogy tegyék eléjök azokat is.
- 8
- Evének azért, és megelégedének; és fölszedék a maradék darabokat, hét kosárral.
- 9
- Valának pedig akik ettek mintegy négyezeren; és elbocsátá őket.
- 10
- És azonnal a hajóba szálla tanítványaival, és méne Dalmánuta vidékére.
- 11
- És kijövének a farizeusok, és kezdék őt faggatni, mennyei jelt kívánván tőle, hogy kísértsék őt.
- 12
- Ő pedig lelkében felfohászkodván, monda: Miért kíván jelt ez a nemzetség? Bizony mondom néktek: Nem adatik jel ennek a nemzetségnek.
- 13
- És ott hagyván őket, ismét hajóba szálla, és a túlsó partra méne.
- 14
- De elfelejtének kenyeret vinni, és egy kenyérnél nem vala velök több a hajóban.
- 15
- És ő inti vala őket, mondván: Vigyázzatok, őrizkedjetek a farizeusok kovászától és a Heródes kovászától!
- 16
- Ekkor egymás között tanakodván, mondának: Nincs kenyerünk.
- 17
- Jézus pedig észrevévén ezt, monda nékik: Mit tanakodtok, hogy nincsen kenyeretek? Még sem látjátok-é be és nem értitek-é? Mégis kemény-é a szívetek?
- 18
- Szemeitek lévén, nem láttok-é? és füleitek lévén, nem hallotok-é? és nem emlékeztek-é?
- 19
- Mikor az öt kenyeret megszegtem az ötezernek, hány kosarat hoztatok el darabokkal tele? Mondának néki: Tizenkettőt.
- 20
- Mikor pedig a hetet a négyezernek, hány kosarat hoztatok el darabokkal tele? Azok pedig mondának: Hetet.
- 21
- És monda nékik: Hogy nem értitek hát?
- 22
- Azután Bethsaidába méne; és egy vakot vivének hozzá és kérik vala őt, hogy illesse azt.
- 23
- Ő pedig megfogván a vaknak kezét, kivezeté őt a falun kívül; és a szemeibe köpvén és kezeit reá tévén, megkérdé őt, ha lát-é valamit?
- 24
- Az pedig föltekintvén, monda: Látom az embereket, mint valami járkáló fákat.
- 25
- Azután kezeit ismét ráveté annak szemeire, és feltekintete véle. És megépüle, és láta messze és világosan mindent.
- 26
- És haza küldé, mondván: Se a faluba be ne menj, se senkinek el ne mondd a faluban.
- 27
- És elméne Jézus és az ő tanítványai Cézárea Filippi falvaiba; és útközben megkérdé az ő tanítványait, mondván nékik: Kinek mondanak engem az emberek?
- 28
- Ők pedig felelének: Keresztelő Jánosnak; és némelyek Illésnek; némelyek pedig egynek a próféták közül.
- 29
- És ő monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem? Felelvén pedig Péter, monda néki: Te vagy a Krisztus.
- 30
- És rájok parancsola, hogy senkinek se szóljanak felőle.
- 31
- És kezdé őket tanítani, hogy az ember Fiának sokat kell szenvedni, és megvettetni a vénektől és a főpapoktól és írástudóktól, és megöletni, és harmadnapra feltámadni.
- 32
- És ezt nyilván mondja vala. Péter pedig magához vonván őt, kezdé dorgálni.
- 33
- És ő megfordulván és az ő tanítványaira tekintvén, megfeddé Pétert, mondván: Távozz tőlem Sátán, mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra.
- 34
- A sokaságot pedig az ő tanítványaival együtt magához szólítván, monda nékik: Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.
- 35
- Mert valaki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; valaki pedig elveszti az ő életét én érettem és az evangyéliomért, az megtalálja azt.
- 36
- Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?
- 37
- Avagy mit adhat az ember váltságul az ő lelkéért?
- 38
- Mert valaki szégyel engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzetség között, az embernek Fia is szégyelni fogja azt, mikor eljő az ő Atyja dicsőségében a szent angyalokkal.
