Címlap

Biblia

Károli Gáspár » A Márk írása szerint való Szent Evangéliom » 16. fejezet
1
Mikor pedig elmult a szombat, Mária Magdaléna, és Mária a Jakab anyja, és Salomé, drága keneteket vásárlának, hogy elmenvén, megkenjék őt.
2
És korán reggel, a hétnek első napján a sírbolthoz menének napfelköltekor.
3
És mondják vala maguk között: Kicsoda hengeríti el nékünk a követ a sírbolt szájáról?
4
És odatekintvén, láták, hogy a kő el van hengerítve; mert felette nagy vala.
5
És bemenvén a sírboltba, látának egy ifjút ülni jobb felől, fehér ruhába öltözve; és megfélemlének.
6
Az pedig monda nékik: Ne féljetek. A Názáreti Jézust keresitek, aki megfeszíttetett; föltámadott, nincsen itt; ímé a hely, ahová őt helyezék.
7
De menjetek el, mondjátok meg az ő tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megyen Galileába; ott meglátjátok őt, amint megmondotta néktek.
8
És nagyhamar kijövén, elfutának a sírbolttól, mert félelem és álmélkodás fogta vala el őket; és senkinek semmit sem szólának, mert félnek vala.
9
Mikor pedig reggel, a hétnek első napján föltámadott vala, megjelenék először Mária Magdalénának, akiből hét ördögöt űzött vala ki.
10
Ez elmenvén, megjelenté azoknak, akik vele valának és keseregnek és sírnak vala.
11
Azok pedig mikor hallották, hogy él és ő látta vala, nem hivék.
12
Ezután pedig közülök kettőnek jelenék meg más alakban, útközben, mikor a mezőre mennek vala.
13
Ezek is elmenvén, megjelenték a többieknek; ezeknek sem hivének.
14
Azután, mikor asztalnál ülnek vala, megjelenék magának a tizenegynek, és szemükre hányá az ő hitetlenségöket és keményszívűségöket, hogy azoknak, akik őt feltámadva látták vala, nem hivének,
15
És monda nékik: Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangyéliomot minden teremtésnek.
16
Aki hiszen és megkeresztelkedik, idvezül; aki pedig nem hiszen, elkárhozik.
17
Azokat pedig, akik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek; új nyelveken szólnak.
18
Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak.
19
Az Úr azért, minekutána szólott vala nékik, felviteték a mennybe, és üle az Istennek jobbjára.
20
Azok pedig kimenvén, prédikálának mindenütt, az Úr együtt munkálván velök, és megerősítvén az ígét a jelek által, amelyek követik vala. Ámen!