Biblia

1
És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:
2
Embernek fia! mire való a szőlőtőke fája egyéb fa között, a venyige, mely az erdő fái között van?
3
Avagy vesznek-é abból fát, hogy valami eszközt csináljanak belőle? avagy vesznek-é belőle szeget, hogy mindenféle edényt akasszanak reá?
4
Ímé a tűznek adatott, hogy megeméssze; két végét megemésztette már a tűz, és közepe megpörkölődött, vajjon való-é valami eszközre?
5
Ímé, míg ép vala, semmi eszközre nem vala jó; menynyivel kevésbbé csinálhatnak belőle valamit most, mikor a tűz megemésztette és megpörkölődött!
6
Azért így szól az Úr Isten: amint a szőlőtőke fáját az erdő fái közül a tűznek adtam megemésztésre, úgy adtam oda Jeruzsálem lakóit;
7
És ellenök fordítom arcomat. A tűzből jöttek ki és a tűz eméssze meg őket, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mikor arcomat ellenök fordítom.
8
És teszem a földet pusztasággá, mivelhogy elpártoltak tőlem, ezt mondja az Úr Isten.