Biblia

1
Jobb a jó hír a drága kenetnél; és a halálnak napja jobb az ő születésének napjánál.
2
Jobb a siralmas házhoz menni, hogynem a lakodalomnak házához menni; mivelhogy minden embernek ez a vége, és az élő ember megemlékezik arról.
3
Jobb a szomorúság a nevetésnél; mert az orcának szomorúsága által jobbá lesz a szív.
4
A bölcseknek elméje a siralmas házban van, a bolondoknak pedig elméje a vígasságnak házában.
5
Jobb a bölcsnek dorgálását hallani, hogynem valaki hallja a bolondoknak éneklését.
6
Mert olyan a bolondnak nevetése, mint a tövisnek ropogása a fazék alatt; ez is hiábavalóság!
7
Mert a zsarolás megbolondítja a bölcs embert is, és az elmét elveszti az ajándék.
8
Jobb akármi dolognak vége annak kezdetinél; jobb a tűrő, hogynem a kevély.
9
Ne légy hirtelen a lelkedben a haragra; mert a harag a bolondok kebelében nyugszik.
10
Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? mert nem bölcseségből származik az ilyen kérdés.
11
Jó a bölcseség az örökséggel, és előmenetelökre van az embereknek, akik a napot látják.
12
Mert a bölcseségnek árnyéka alatt, és a gazdagságnak árnyéka alatt egyformán nyugszik az ember! de a tudomány hasznosb, mivelhogy a bölcseség életet ád az ő urainak.
13
Tekintsd meg az Istennek cselekedetit; mert kicsoda teheti egyenessé, amit ő görbévé tett?
14
A jó szerencsének idején élj a jóval; a gonosz szerencsének idején pedig jusson eszedbe, hogy ezt is, épen úgy, mint azt, Isten szerzette, avégre, hogy az ember semmit abból eszébe ne vegyen, ami reá következik.
15
Mindent láttam az én hiábavalóságomnak napjain: van oly igaz, aki az ő igazságában elvész; és van gonosz ember, aki az ő életének napjait meghosszabbítja az ő gonoszságában.
16
Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?
17
Ne légy felettébb gonosz, és ne légy balgatag; miért halnál meg időd előtt?
18
Jobb, hogy ezt megfogd, és amattól is a te kezedet meg ne vond; mert aki az Istent féli, mind ezektől megszabadul!
19
A bölcseség megerősíti a bölcset inkább, mint tíz hatalmas, akik a városban vannak.
20
Mert nincs egy igaz ember is a földön, aki jót cselekednék és nem vétkeznék.
21
Ne figyelmezz minden beszédre, melyet mondanak, hogy meg ne halld szolgádat, hogy átkoz téged.
22
Mert sok esetben tudja a te lelked is, hogy te is gonoszt mondottál egyebeknek.
23
Mind ezeket megpróbáltam az én bölcseségem által. Mikor azt gondolám, hogy bölcs vagyok, én tőlem a bölcseség távol vala.
24
Felette igen messze van, ami van, és felette mélységes; kicsoda tudhatja meg azt?
25
Fordítám én magamat és az én szívemet a bölcseségnek és az okoskodásnak tudására, kutatására és keresésére; azonképpen hogy megtudjam a bolondságnak gonoszságát, és a tévelygésnek balgatagságát.
26
És találtam egy dolgot, mely keservesb a halálnál; tudniillik az olyan asszonyt, akinek a szíve olyan, mint a tőr és a háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek. Aki Isten előtt kedves, megszabadul attól; a bűnös pedig megfogattatik attól.
27
Lásd, ezt találtam, azt mondja a prédikátor; mikor gyakorta nagy szorgalmassággal keresém a megfejtést,
28
Amit az én lelkem folyton keresett, és nem találtam. Ezer közül egy embert találtam; de asszonyt mind ezekben nem találtam.
29
Hanem lásd, ezt találtam, hogy az Isten teremtette az embert igaznak; ők pedig kerestek sok kigondolást.