Biblia
- 1
- Jövendölés a látás völgye ellen. Mi lelt most, hogy mindenestől felmenél a házak tetejére?
- 2
- Te lármával teljes, zajos város, örvendező város, megöletteid nem fegyverrel ölettek meg, és nem harcon hullottak el!
- 3
- Hadnagyaid mind elszaladtak a kézív előtt, de megkötöztettek; akik benned találtattak, mind megkötöztettek, midőn futni akartak messzire.
- 4
- Ezért mondom: Ne nézzetek reám, hadd kesergessem magamat sírással; ne siessetek vígasztalni engem, népem leánya romlása felett.
- 5
- Mert rémülésnek és eltapodtatásnak és zavarnak napja jő Istentől, a seregeknek Urától a látás völgyére, amely ledönti a kőfalat, és a hegyeken kiáltás hallatik.
- 6
- És Élám fölvette a tegezt, és jő szekeren emberekkel és lovagokkal, és Kir paizst meztelenít.
- 7
- És lészen, hogy szép völgyeid betelnek szekerekkel, és a lovagok nyomulnak a kapu felé.
- 8
- És fölfedi Júdának fátyolát, és tekintesz ama napon az erdő házának fegyverzetére,
- 9
- És meglátjátok, hogy Dávid városán sok repedés van, és összegyűjtitek az alsó tó vizét.
- 10
- És megszámláljátok Jeruzsálem házait, és némely házat lerontotok, hogy a kőfalat megerősíthessétek;
- 11
- És árkot csináltok a két kőfal között a régi tó vizének; és nem tekintetek arra, aki ezt cselekvé, és aki régen elvégzé ezt, Őt nem látjátok!
- 12
- És fölhív az Úr, a seregek Ura ama napon sírásra és gyászolásra, ti magatok megkopaszítására és gyászruha-öltésre,
- 13
- És ímé öröm és vígasság; barmok ölése, juhok levágása, húsevés és borivás; együnk, igyunk, mert holnap meghalunk!
- 14
- És megjelenté magát füleimben a seregek Ura: Meg nem bocsáttatik e bűn tinéktek, míg meg nem haltok; szól az Úr, a seregek Ura.
- 15
- Így szólt az Úr, a seregek Ura: No, menj el a kormányzóhoz, Sébnához, a királyi ház főemberéhez, és mondd meg néki:
- 16
- Mi dolgod itt, és ki lesz itten tied, hogy sírt vágatsz itten magadnak? mint aki sírját magas helyen vágatja, és sziklába véset hajlékot magának!
- 17
- Ímé az Úr elhajít téged erős hajítással, és megragadván megragad,
- 18
- Hempelygetvén hempelyget, mint gombolyagot, mint labdát, nagy messze földre, ott halsz meg, oda mennek dicsőséged szekerei, te, urad házának gyalázata!
- 19
- És kivetlek állásodból és lerántlak helyedről.
- 20
- És lesz ama napon, hogy elhívom szolgámat, Eliákimot, a Hilkiás fiát,
- 21
- S felöltöztetem őt öltözetedbe, és öveddel megerősítem, és uralmadat kezébe adom, és ő lesz atyjok Jeruzsálem lakosainak és a Júda házának;
- 22
- S az ő vállára adom a Dávid házának kulcsát, és amit megnyit, senki be nem zárja, és amit bezár, nem nyitja meg senki;
- 23
- S beverem őt, mint szeget erős helyre, és lészen dicsőséges székül az ő atyja házának;
- 24
- S reá függesztik atyja házának minden dicsőségét: fiakat és unokákat, minden kicsiny edényt, a csészeedényektől a tömlőknek minden edényeiig.
- 25
- Ama napon, azt mondja a seregeknek Ura, kiesik a szeg, mely erős helyre veretett, és levágatik és leesik és összetörik a teher, mely rajta volt, mert az Úr mondá.