Biblia
- 1
- Aszáf zsoltára. Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, akik tiszta szívűek.
- 2
- De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.
- 3
- Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.
- 4
- Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az ő erejök állandó.
- 5
- A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.
- 6
- Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erőszak borítja őket.
- 7
- A kövérség miatt kinn ülnek az ő szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.
- 8
- Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.
- 9
- Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.
- 10
- Azért fordul az ő népe ide, hogy tele pohár vizet szürcsölnek;
- 11
- És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?
- 12
- Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyűjtenek!
- 13
- Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;
- 14
- Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!
- 15
- Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.
- 16
- Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.
- 17
- Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.
- 18
- Bizony síkos földön helyezted el őket; pusztaságokra vetetted ki őket.
- 19
- Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől.
- 20
- Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, úgy veted meg képöket.
- 21
- Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:
- 22
- Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.
- 23
- De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.
- 24
- Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogadsz be engem.
- 25
- Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!
- 26
- Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!
- 27
- Mert ímé, akik eltávoznak tőled, elvesznek; mind kiirtod azokat, akik elhajolnak tőled.
- 28
- De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.