Címlap

Biblia

Károli Gáspár » Zsoltárok könyve » 32. fejezet
1
Dávid tanítása. Boldog az, akinek hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett.
2
Boldog ember az, akinek az Úr bűnt nem tulajdonít, és lelkében csalárdság nincsen.
3
Míg elhallgatám, megavultak csontjaim a napestig való jajgatás miatt.
4
Míg éjjel-nappal rám nehezedék kezed, életerőm ellankadt, mintegy a nyár hevében. Szela.
5
Vétkemet bevallám néked, bűnömet el nem fedeztem. Azt mondtam: Bevallom hamisságomat az Úrnak – és te elvetted rólam bűneimnek terhét. Szela.
6
Azért hozzád fohászkodjék minden kegyes, alkalmas időben. Bár a nagy vizek áradnának, nem juthatnak azok el ő hozzá.
7
Te vagy oltalmam, te mentesz meg veszedelemtől; végy körül engem a szabadulás örömével! Szela.
8
Bölcscsé teszlek és megtanítlak téged az útra, amelyen járj; szemeimmel tanácsollak téged.
9
Ne legyetek oktalanok, mint a ló, mint az öszvér, amelyeknek kantárral és zabolával kell szorítani az állát, mert nem közelít hozzád.
10
Sok bánata van a gonosznak, de aki bízik az Úrban, kegyelemmel veszi azt körül.
11
Örüljetek az Úrban, vigadozzatok ti igazak! Örvendezzetek mindnyájan ti egyeneslelkűek!