1. |
Dávid miktámja. Tarts meg engem Istenem, mert benned bízom. |
2. |
Ezt mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen. |
3. |
A szentekben, akik e földön vannak és a felségesekben, bennök van minden gyönyörűségem. |
4. |
Megsokasodnak fájdalmaik, akik más isten után sietnek; nem áldozom meg véres italáldozatjokat és nem veszem nevöket ajkaimra. |
5. |
Az Úr az én osztályos részem és poharam; te támogatod az én sorsomat. |
6. |
Az én részem kies helyre esett, nyilván szép örökség jutott nékem. |
7. |
Áldom az Urat, aki tanácsot adott nékem; még éjjel is oktatnak engem az én veséim. |
8. |
Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök. |
9. |
Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztosságban lakozik. |
10. |
Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson. |
11. |
Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké. |