1. |
A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs! |
2. |
Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; aki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen. |
3. |
Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstől; valaki pedig bolond, patvarkodik. |
4. |
A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit. |
5. |
Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt. |
6. |
A legtöbb ember talál valakit, aki jó hozzá; de hű embert, azt ki találhat? |
7. |
Aki az ő tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az ő fiai ő utána! |
8. |
A király, ha az ő ítélőszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat. |
9. |
Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bűnömtől? |
10. |
A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettő. |
11. |
Az ő cselekedetiből ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az ő cselekedete. |
12. |
A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettőt. |
13. |
Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, és megelégszel kenyérrel. |
14. |
Hitvány, hitvány, azt mondja a vevő; de mikor elmegy, akkor dicsekedik. |
15. |
Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak. |
16. |
Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát. |
17. |
Gyönyörűséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az ő szája kavicsokkal. |
18. |
A gondolatok tanácskozással erősek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást. |
19. |
Megjelenti a titkot, aki rágalmazó; tehát aki fecsegő szájú, azzal ne barátkozzál. |
20. |
Aki az ő atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben. |
21. |
Amely örökséget először siettetnek, annak vége meg nem áldatik. |
22. |
Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged! |
23. |
Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok. |
24. |
Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az ő útában? |
25. |
Tőr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni. |
26. |
Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket. |
27. |
Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, aki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét. |
28. |
A kegyelmesség és az igazság megőrzik a királyt, megerősíti irgalmasság által az ő székét. |
29. |
Az ifjaknak ékessége az ő erejök; és a véneknek dísze az ősz haj. |
30. |
A kékek és a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belső részekig ható csapások. |