Címlap

Biblia

Károli Gáspár » Bölcs Salamonnak példabeszédei » 20. fejezet
1
A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!
2
Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; aki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.
3
Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstől; valaki pedig bolond, patvarkodik.
4
A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.
5
Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.
6
A legtöbb ember talál valakit, aki jó hozzá; de hű embert, azt ki találhat?
7
Aki az ő tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az ő fiai ő utána!
8
A király, ha az ő ítélőszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.
9
Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bűnömtől?
10
A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettő.
11
Az ő cselekedetiből ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az ő cselekedete.
12
A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettőt.
13
Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, és megelégszel kenyérrel.
14
Hitvány, hitvány, azt mondja a vevő; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
15
Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.
16
Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.
17
Gyönyörűséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az ő szája kavicsokkal.
18
A gondolatok tanácskozással erősek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.
19
Megjelenti a titkot, aki rágalmazó; tehát aki fecsegő szájú, azzal ne barátkozzál.
20
Aki az ő atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.
21
Amely örökséget először siettetnek, annak vége meg nem áldatik.
22
Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!
23
Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.
24
Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az ő útában?
25
Tőr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.
26
Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.
27
Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, aki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.
28
A kegyelmesség és az igazság megőrzik a királyt, megerősíti irgalmasság által az ő székét.
29
Az ifjaknak ékessége az ő erejök; és a véneknek dísze az ősz haj.
30
A kékek és a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belső részekig ható csapások.