Biblia
- 1
- És mikor mindezeket a beszédeket elvégezte vala Jézus, monda az ő tanítványainak:
- 2
- Tudjátok, hogy két nap mulva a husvétnak ünnepe lészen, és az embernek Fia elárultatik, hogy megfeszíttessék.
- 3
- Akkor egybegyűlének a főpapok, az írástudók és a nép vénei a főpap házába, akit Kajafásnak hívtak,
- 4
- És tanácsot tartának, hogy Jézust álnoksággal megfogják és megöljék.
- 5
- De azt mondják vala: Ne az ünnepen: hogy zendülés ne legyen a nép között.
- 6
- És mikor Jézus Bethániában, a poklos Simon házánál vala,
- 7
- Méne ő hozzá egy asszony, akinél vala drága kenetnek alabástrom szelencéje, és az ő fejére tölté, amint az asztalnál ül vala.
- 8
- Látván pedig ezt az ő tanítványai, bosszankodának, mondván: Mire való ez a tékozlás?
- 9
- Mert eladhatták volna ezt a kenetet nagy áron, és adhatták volna a szegényeknek.
- 10
- Mikor pedig ezt eszébe vette Jézus, monda nékik: Miért bántjátok ezt az asszonyt? hiszen jó dolgot cselekedett én velem.
- 11
- Mert a szegények mindenkor veletek lesznek, de én nem leszek mindenkor veletek.
- 12
- Mert hogy ő ezt a kenetet testemre töltötte, az én temetésemre nézve cselekedte azt.
- 13
- Bizony mondom néktek: Valahol az egész világon prédikáltatik az evangyéliom, amit ez én velem cselekedék, az is hirdettetik az ő emlékezetére.
- 14
- Akkor a tizenkettő közül egy, akit Iskariótes Júdásnak hívtak, a főpapokhoz menvén,
- 15
- Monda: Mit akartok nékem adni, és én kezetekbe adom őt? Azok pedig rendelének néki harminc ezüst pénzt.
- 16
- És ettől fogva alkalmat keres vala, hogy elárulja őt.
- 17
- A kovásztalan kenyerek első napján pedig Jézushoz menének a tanítványok, mondván: Hol akarod, hogy megkészítsük néked ételedre a husvéti bárányt?
- 18
- Ő pedig monda: Menjetek el a városba ama bizonyos emberhez, és ezt mondjátok néki: A Mester üzeni: Az én időm közel van; nálad tartom meg a husvétot tanítványaimmal.
- 19
- És úgy cselekedének a tanítványok, amint Jézus parancsolta vala nékik; és elkészíték a husvéti bárányt.
- 20
- Mikor pedig beestveledék, letelepszik vala a tizenkettővel,
- 21
- És amikor esznek vala, monda: Bizony mondom néktek, ti közületek egy elárul engem.
- 22
- És felettébb megszomorodva, kezdék mindannyian mondani néki: Én vagyok-é az, Uram?
- 23
- Ő pedig felelvén, monda: Aki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem.
- 24
- Az embernek Fia jóllehet elmegyen, amint meg van írva felőle, de jaj annak az embernek, aki az embernek Fiát elárulja; jobb volna annak az embernek, ha nem született volna.
- 25
- Megszólalván Júdás is, aki elárulja vala őt, monda: Én vagyok-é az, Mester? Monda néki: Te mondád.
- 26
- Mikor pedig evének, vevé Jézus a kenyeret és hálákat adván, megtöré és adá a tanítványoknak, és monda: Vegyétek, egyétek; ez az én testem.
- 27
- És vevén a poharat és hálákat adván, adá azoknak, ezt mondván: Igyatok ebből mindnyájan;
- 28
- Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, amely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.
- 29
- Mondom pedig néktek, hogy: Mostantól fogva nem iszom a szőlőtőkének ebből a terméséből mind ama napig, amikor újan iszom azt veletek az én Atyámnak országában.
- 30
- És dícséretet énekelvén, kimenének az olajfák hegyére.
- 31
- Akkor monda nékik Jézus: Mindnyájan ezen az éjszakán megbotránkoztok én bennem. Mert meg van írva: Megverem a pásztort, és elszélednek a nyájnak juhai.
- 32
- De föltámadásom után előttetek megyek majd Galileába.
- 33
- Péter pedig felelvén, monda néki: Ha mindnyájan megbotránkoznak is te benned, én soha meg nem botránkozom.
- 34
- Monda néki Jézus: Bizony mondom néked, ezen az éjszakán, mielőtt megszólal a kakas, háromszor megtagadsz engem.
- 35
- Monda néki Péter: Ha meg kell is veled halnom, meg nem tagadlak téged. Hasonlóképpen szólnak vala a többi tanítványok is.
- 36
- Akkor elméne Jézus velök egy helyre, amelyet Gecsemánénak hívtak, és monda a tanítványoknak: Üljetek le itt, míg elmegyek és amott imádkozom.
- 37
- És maga mellé vévén Pétert és Zebedeusnak két fiát, kezde szomorkodni és gyötrődni.
- 38
- Ekkor monda nékik: Felette igen szomorú az én lelkem mind halálig! maradjatok itt és vigyázzatok én velem.
- 39
- És egy kissé előre menve, arcra borula, könyörögvén és mondván: Atyám! ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár; mindazáltal ne úgy legyen amint én akarom, hanem amint te.
- 40
- Akkor méne a tanítványokhoz és aluva találá őket, és monda Péternek: Így nem birtatok vigyázni velem egy óráig sem!?
- 41
- Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek; mert jóllehet a lélek kész, de a test erőtelen.
- 42
- Ismét elméne másodszor is, és könyörge, mondván: Atyám! ha el nem múlhatik tőlem e pohár, hogy ki ne igyam, legyen meg a te akaratod.
- 43
- És mikor visszatér vala, ismét aluva találá őket; mert megnehezedtek vala az ő szemeik.
- 44
- És ott hagyva őket, ismét elméne és imádkozék harmadszor, ugyanazon beszéddel szólván.
- 45
- Ekkor méne az ő tanítványaihoz, és monda nékik: Aludjatok immár és nyugodjatok. Ímé, elközelgett az óra, és az embernek Fia a bűnösök kezébe adatik.
- 46
- Keljetek fel, menjünk! Ímé elközelgett, aki engem elárul.
- 47
- És még mikor beszél vala, ímé Júdás, egy a tizenkettő közül, eljöve és vele együtt sok nép fegyverekkel és fustélyokkal, a főpapoktól és a nép véneitől.
- 48
- Aki pedig őt elárulja vala, jelt ada nékik, mondván: Akit én majd megcsókolok, ő az, fogjátok meg őt.
- 49
- És mindjárt Jézushoz lépvén, monda: Üdvöz légy Mester! és megcsókolá őt.
- 50
- Jézus pedig monda néki: Barátom, miért jöttél? Akkor hozzámenvén, kezeiket Jézusra veték és megfogák őt.
- 51
- És ímé egyik azok közül, akik a Jézussal valának, kinyújtván kezét, szablyáját kirántá, és a főpap szolgáját megcsapván, levágá annak egyik fülét.
- 52
- Akkor monda néki Jézus: Tedd helyére szablyádat; mert akik fegyvert fognak, fegyverrel kell veszniök.
- 53
- Avagy azt gondolod-é, hogy nem kérhetném most az én Atyámat, hogy adjon ide mellém többet tizenkét sereg angyalnál?
- 54
- De mi módon teljesednének be az írások, hogy így kell lenni?
- 55
- Ugyanekkor monda Jézus a sokaságnak: Mint valami latorra, úgy jöttetek fegyverekkel és fustélyokkal, hogy megfogjatok engem? Naponként nálatok ültem, tanítván a templomban, és nem fogtatok meg engem.
- 56
- Mindez pedig azért lőn, hogy beteljesedjenek a próféták írásai. Ekkor elhagyák őt a tanítványok mind, és elfutának.
- 57
- Amazok pedig megfogván Jézust, vivék Kajafáshoz, a főpaphoz, ahol az írástudók és a vének egybegyűltek vala.
- 58
- Péter pedig követi vala őt távolról egész a főpap pitvaráig; és bemenvén, ott ül vala a szolgákkal, hogy lássa a végét.
- 59
- A főpapok pedig és a vének és az egész tanács hamis bizonyságot keresnek vala Jézus ellen, hogy megölhessék őt;
- 60
- És nem találának. És noha sok hamis tanú jött vala elő, még sem találának. Utoljára pedig előjövén két hamis tanú,
- 61
- Monda: Ez azt mondta: Leronthatom az Isten templomát, és három nap alatt felépíthetem azt.
- 62
- És fölkelvén a főpap, monda néki: Semmit sem felelsz-é? Micsoda tanúbizonyságot tesznek ezek ellened?
- 63
- Jézus pedig hallgat vala. És felelvén a főpap, monda néki: Az élő Istenre kényszerítelek téged, hogy mondd meg nékünk, ha te vagy-é a Krisztus, az Istennek Fia?
- 64
- Monda néki Jézus: Te mondád. Sőt mondom néktek: Mostantól fogva meglátjátok az embernek Fiát ülni az Istennek hatalmas jobbján, és eljőni az égnek felhőiben.
- 65
- Ekkor a főpap megszaggatá a maga ruháit, és monda: Káromlást szólott. Mi szükségünk van még bizonyságokra? Ímé most hallottátok az ő káromlását.
- 66
- Mit gondoltok? Azok pedig felelvén mondának: Méltó a halálra.
- 67
- Akkor szemébe köpdösének és arcul csapdosák őt, némelyek pedig botokkal verék,
- 68
- Mondván: Prófétáld meg nékünk Krisztus, kicsoda az, aki üt téged?
- 69
- Péter pedig künn ül vala az udvaron, és hozzá menvén egy szolgálóleány, monda: Te is a Galileabeli Jézussal valál.
- 70
- Ő pedig mindenkinek hallatára megtagadá, mondván: Nem tudom, mit beszélsz.
- 71
- Mikor pedig kiméne a tornácra meglátá őt egy másik szolgálóleány, és monda az ott levőknek: Ez is a názáreti Jézussal vala.
- 72
- És ismét megtagadá esküvéssel, hogy: Nem is ismerem ezt az embert.
- 73
- Kevés idő múlva pedig az ott álldogálók menének hozzá, és mondának Péternek: Bizony te is közülök való vagy; hiszen a te beszéded is elárul téged.
- 74
- Ekkor átkozódni és esküdözni kezde, hogy: Nem ismerem ezt az embert. És a kakas azonnal megszólala.
- 75
- És megemlékezék Péter a Jézus beszédéről, ki ezt mondotta vala néki: Mielőtt a kakas szólana, háromszor megtagadsz engem; és kimenvén onnan, keservesen síra.
