Biblia
- 1
- Ezt mondá az Úr nékem: Menj el, és vásárolj magadnak lenövet, és illeszd azt a derekadra, de vízbe ne vidd be azt!
- 2
- És megvásároltam az övet, amint az Úr rendelte vala, és derekamra illesztém.
- 3
- És másodszor szól vala az Úr hozzám, mondván:
- 4
- Vedd az övet, amelyet vásároltál, amely a derekadon van, és kelj fel, és menj az Eufrateshez, és rejtsd el azt ott a kőszikla hasadékában.
- 5
- És elmenék, és elrejtém azt az Eufratesnél, amint megparancsolta nékem az Úr.
- 6
- Sok nap mulva pedig újra monda nékem az Úr: Kelj fel, menj az Eufrateshez, és vedd el onnan az övet, amely felől parancsoltam, hogy ott rejtsd el.
- 7
- És elmenék az Eufrateshez, és kiásám, és kivevém arról a helyről az övet, ahová elrejtettem azt, és ímé, az öv rothadt vala, egészen hasznavehetetlen.
- 8
- És szóla az Úr nékem, mondván:
- 9
- Ezt mondja az Úr: Így rothasztom meg a Júda kevélységét, és a nagy Jeruzsálem kevélységét.
- 10
- Ez a gonosz nép, amely nem akar hallgatni az én beszédeimre, amely a maga szívének hamisságában jár, és jár idegen istenek után, hogy azoknak szolgáljon, és azokat imádja: olyanná lesz majd, mint ez az öv, amely egészen hasznavehetetlen.
- 11
- Mert amiként derekára kapcsolja a férfi az övet; akként kapcsoltam magamhoz Izráelnek egész házát és Júdának egész házát, azt mondja az Úr, hogy legyenek az én népemmé, az én nevemre, dicséretemre és tisztességemre, de nem engedelmeskedtek.
- 12
- Ilyen szókkal szólj azért nékik: Ezt mondja az Úr, Izráelnek Istene: Minden tömlőt meg kell tölteni borral! És azt mondják néked: Avagy nem tudjuk-é jól, hogy minden tömlőt borral kell megtölteni?
- 13
- Te pedig azt mondd nékik: Ezt mondja az Úr: Ímé betöltöm e földnek minden lakosát, és a királyokat, akik Dávid trónján ülnek, és a papokat, a prófétákat, és Jeruzsálemnek minden lakosát részegséggel;
- 14
- És összeütöm őket, egyiket a másikhoz, az atyákat és a fiakat együtt, azt mondja az Úr; nem kegyelmezek meg, és nem kedvezek, és nem leszek irgalmas, hogy el ne veszítsem őket!
- 15
- Hallgassatok és figyelmezzetek; ne fuvalkodjatok fel, mert az Úr szólott!
- 16
- Dicsőítsétek az Urat, a ti Isteneteket, mielőtt setétséget szerezne, és mielőtt megütnétek lábaitokat a setét hegyekben; mert világosságot vártok, és halál árnyékává változtatja azt, és sűrű homálylyá fordítja!
- 17
- Ha pedig nem hallgatjátok ezt: sírni fog az én lelkem a rejtekhelyeken a ti kevélységtek miatt, és zokogva zokog; a szemem pedig könyeket hullat, mert az Úr népe fogságba vitetik.
- 18
- Mondd meg a királynak és a királynéasszonynak: Alázzátok meg magatokat, és üljetek veszteg, mert leesik fejetekről a ti dicsőségtek koronája!
- 19
- A dél felől való városok bezároltatnak, és nem lesz, aki megnyissa azokat; fogságra vitetik Júda egészen, fogságra vitetik mindenestül!
- 20
- Emeljétek fel szemeiteket, és nézzétek azokat, akik északról jőnek! Hol van a nyáj, amely néked adatott, a te dicsőségednek juhnyája?
- 21
- Mit mondasz, hogy ha megfenyít téged? Hiszen te oktattad őket magad ellen, fejedelmekké tetted fejeden! A fájdalmak nem környékeznek-é még téged, mint a szülőasszonyt?
- 22
- És ha azt mondod a te szívedben: Miért következnének ezek reám? A te hamisságod sokaságáért takartatik fel a te ruhád, és lesznek mezítelenekké a te sarkaid.
- 23
- Elváltoztathatja-é bőrét a szerecsen, és a párduc az ő foltosságát? Úgy ti is cselekedhettek jót, akik megszoktátok a gonoszt.
- 24
- Azért szétszórom őket, amint hányja-veti a pozdorját a pusztának szele.
- 25
- Ez a te sorsod, a te kimért részed én tőlem, ezt mondja az Úr, aki elfelejtkeztél én rólam, és hittél a hazugságnak.
- 26
- Azért én is arcodra borítom fel a te ruhádat, hogy látható legyen a te gyalázatod!
- 27
- A te paráznaságaidat és nyihogásaidat, bujálkodásodnak undokságát: a halmokon, a mezőn láttam a te útálatosságaidat. Jaj néked Jeruzsálem! Nem leszel tiszta ezután se? Meddig még?
