Biblia
- 1
- Ama napon ez éneket énekelik Júda földén: Erős városunk van nékünk, szabadítását adta kőfal és bástya gyanánt!
- 2
- Nyissátok fel a kapukat, hogy bevonuljon az igaz nép, a hűség megőrzője.
- 3
- Kinek szíve reád támaszkodik, megőrzöd azt teljes békében, mivel Te benned bízik;
- 4
- Bízzatok az Úrban örökké, mert az Úrban, Jehovában, örök kőszálunk van.
- 5
- Mert meghorgasztá a magasban lakozókat: a magas várost, megalázá azt, megalázá azt a földig, és a porba dobta azt;
- 6
- Láb tapodja azt, a szegény lábai, a gyöngék talpai!
- 7
- Az igaznak ösvénye egyenes, egyenesen készíted az igaznak útját.
- 8
- Mi is vártunk Téged, ítéleted ösvényén, oh Uram! neved és emlékezeted után vágyott a lélek!
- 9
- Szívem utánad vágyott éjszaka, az én lelkem is bensőmben Téged keresett, mivel ha ítéleteid megjelennek a földön, igazságot tanulnak a földnek lakosai.
- 10
- Ha kegyelmet nyer a gonosz, nem tanul igazságot, az igaz földön is hamisságot cselekszik, és nem nézi az Úr méltóságát.
- 11
- Uram! magas a Te kezed, de nem látják! de látni fogják, és megszégyenülnek, néped iránt való buzgó szerelmedet; és tűz emészti meg ellenségeidet.
- 12
- Uram! Te adsz nékünk békességet, hisz minden dolgainkat megcselekedted értünk.
- 13
- Uram! mi Istenünk! urak parancsoltak nékünk kívüled; de általad dicsőítjük neved!
- 14
- A meghaltak nem élnek, az árnyak nem kelnek föl: ezért látogatád meg és vesztéd el őket, és eltörléd emlékezetöket.
- 15
- Megszaporítád e népet, Uram! megszaporítád e népet, magadat megdicsőítéd, kiterjesztetted a földnek minden határait.
- 16
- Oh Uram! a szorongásban kerestek Téged, és halk imádságot mondtanak, mikor rajtuk volt ostorod.
- 17
- Miként a terhes asszony, aki közel a szűléshez, vajudik, felkiált fájdalmiban, előtted olyanok voltunk, Uram!
- 18
- Mint terhesek vajudtunk, de csak szelet szűltünk: szabadulása nem lőn e földnek, és nem hulltak el a föld kerekségének lakói.
- 19
- Megelevenednek halottaid és holttesteim fölkelnek: serkenjetek föl és énekeljetek, akik a porban lakoztok, mert harmatod az élet harmata, és visszaadja a föld az árnyakat!
- 20
- Menj be népem, menj be szobáidba, és zárd be ajtóidat utánad, és rejtsd el magad rövid szempillantásig, míg elmúlik a bús harag!
- 21
- Mert ímé az Úr kijő helyéről, hogy meglátogassa a föld lakóinak álnokságát, s felmutatja a föld a vért, és el nem fedi megöletteit többé!