Biblia
- 1
- És lőn az Úr beszéde hozzám a kilencedik esztendőben, a tizedik hónapban, a hónapnak tizedikén, mondván:
- 2
- Embernek fia! írd fel magadnak e nap nevét, épen ezen napét: Babilon királya épen ezen a napon jött Jeruzsálemre.
- 3
- És mondj példabeszédet a pártos házra, és mondjad nékik: Ezt mondja az Úr Isten: Tedd föl a fazekat, tedd föl, és tölts vizet is bele.
- 4
- Gyűjtsd össze a bele való darabokat, minden jó darabot, combot, lapockát; válogatott csontokkal töltsd meg.
- 5
- Végy válogatott juhokat, és tégy máglyát a csontoknak is a fazék alá; forrald erősen, még csontjai is főjjenek benne.
- 6
- Ezokáért így szól az Úr Isten: Jaj a vérontó városnak, a fazéknak, amelynek rozsdája benne van, és rozsdája nem ment le róla! Darabról darabra szedd ki, ami benne van: nem esett sors reá.
- 7
- Mert vére ott van közepében, kopasz sziklára ontotta, nem a földre öntötte, hogy por fedje be.
- 8
- Hogy haragomat felindítsam és bosszút álljak, kopasz sziklára ontottam vérét, hogy be ne fedeztessék.
- 9
- Azért így szól az Úr Isten: Jaj a vérontó városnak! én is nagy máglyát rakok!
- 10
- Bőven rakd a fát, gyújtsd meg a tüzet, főzd meg jól a húst, forrald a levet, és a csontok szétfőjjenek.
- 11
- És állítsd üresen az ő szenére, hogy meghevüljön s megtüzesedjék érce, és megolvadjon benne tisztátalansága, megemésztessék rozsdája.
- 12
- A fáradozásokat kifárasztotta, és nem ment le róla az ő sok rozsdája, tűzbe hát rozsdájával!
- 13
- A te tisztátalanságodban fajtalanság van, mivelhogy tisztogattalak, de meg nem tisztultál, azért tisztátalanságodból többé meg nem tisztulsz, míg meg nem nyugotom haragomat rajtad.
- 14
- Én, az Úr szólottam; jőni fog és megcselekszem, el nem engedem s nem kedvezek és nem könyörülök: a te útaid és cselekedeteid szerint ítélnek meg téged, ezt mondja az Úr Isten.
- 15
- És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:
- 16
- Embernek fia! ímé, én elveszem tőled szemeidnek gyönyörűségét hirtelen halállal, és ne sírj és ne jajgass, se könyed ne hulljon.
- 17
- Fohászkodjál csöndesen, halottakért való sírást ne tégy, fejékességedet kösd fel, és saruidat vedd lábaidra, s ne fedezd be bajuszodat, és az emberek kenyerét ne egyed.
- 18
- És szólék reggel a néphez, és estére meghala feleségem, és úgy cselekedém reggel, amint meg vala hagyva nékem.
- 19
- És mondá nékem a nép: Avagy nem jelented-é meg nékünk, mit jelentenek ezek nékünk, hogy te így cselekszel?
- 20
- És mondék nékik: Az Úr beszéde volt én hozzám, mondván:
- 21
- Mondd meg az Izráel házának: Ezt mondja az Úr Isten: Ímé, én megfertéztetem szenthelyemet, a ti erősségteknek kevélységét, szemeitek gyönyörűségét, lelketek kívánságát, és fiaitok és leányaitok, kiket hátrahagytatok, fegyver miatt hullnak el.
- 22
- És úgy cselekesztek, amint én cselekedtem: bajuszotokat be nem fedezitek, s az emberek kenyerét nem eszitek,
- 23
- S fejékességtek fejeteken, és saruitok lábaitokon lesznek; nem sírtok s nem jajgattok, hanem megrothadtok vétkeitekben, s nyögve fohászkodtok egymáshoz.
- 24
- És lészen néktek Ezékiel csodajelül: amint ő cselekedett, egészen úgy cselekesztek ti is, mikor ez eljő; és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr Isten.
- 25
- És te, embernek fia, bizonyára azon a napon, mikor elveszem tőlök erősségöket, dicsőségök örömét, szemeik gyönyörűségét és lelkök kívánságát, fiaikat és leányaikat:
- 26
- Azon a napon, aki megmenekült, eljő hozzád, hogy hírt mondjon néked.
- 27
- Azon a napon megnyílik szád ott a megmenekült előtt, és szólasz és tovább nem maradsz néma; s leszel nékik csodajelül, és megtudják, hogy én vagyok az Úr.
