Címlap

Biblia

Károli Gáspár » A prédikátor Salamon könyve » 8. fejezet
1
Kicsoda hasonló a bölcshöz, és ki tudja a dolgok magyarázatát? Az embernek bölcsesége megvilágosítja az ő orcáját; és az ő ábrázatjának erőssége megváltozik.
2
Én mondom, hogy a királynak parancsolatját meg kell őrizni, és pedig az Istenre való esküvés miatt.
3
Ne siess elmenni az ő orcája elől, ne állj rá a gonosz dologra; mert valamit akar, megcselekszi.
4
Mivelhogy a király szava hatalmas; és kicsoda merné néki ezt mondani: mit mívelsz?
5
Aki megtartja a parancsolatot, nem ismer nyomorúságot, és a bölcsnek elméje megért mind időt, mind ítéletet;
6
Mert minden akaratnak van ideje és ítélete; mert az embernek nyomorúsága sok ő rajta;
7
Mert nem tudja azt, ami következik; mert ki mondja meg néki, mimódon lesz az?
8
Egy ember sem uralkodhatik a szélen, hogy feltartsa a szelet; és semmi hatalmasság nincs a halálnak napja felett, és az ütközetben senkit el nem bocsátanak; és a gonoszság nem szabadítja meg azt, aki azzal él.
9
Mindezt láttam, és megfigyeltem minden dolgot, amely történik a nap alatt, oly időben, amelyben uralkodik az ember az emberen maga kárára.
10
És azután láttam, hogy a gonoszok eltemettettek és nyugalomra mentek; viszont a szent helyről kimentek, és elfelejttettek a városban olyanok, akik becsületesen cselekedtek. Ez is hiábavalóság!
11
Mivelhogy hamar a szentencia nem végeztetik el a gonoszságnak cselekedőjén, egészen arra van az emberek fiainak szíve ő bennök, hogy gonoszt cselekedjenek.
12
Bár meghosszabbítja életét a bűnös, aki százszor is vétkezik; mégis tudom én, hogy az istenfélőknek lészen jól dolgok, akik az ő orcáját félik;
13
A hitetlennek pedig nem lesz jó dolga, és nem hosszabbítja meg az ő életét, olyan lesz, mint az árnyék, mert nem rettegi az Istennek orcáját.
14
Van hiábavalóság, amely e földön történik; az, hogy vannak oly igazak, akiknek dolga a gonoszoknak cselekedetei szerint lesz; és vannak gonoszok, akiknek dolga az igazaknak cselekedetei szerint lesz; mondám, hogy ez is hiábavalóság.
15
Annakokáért dicsérem vala én a vígasságot, hogy nincsen embernek jobb e világon, hanem hogy egyék, igyék és vígadjon; és ez kisérje őt munkájában az ő életének napjaiban, amelyeket ád néki Isten a nap alatt.