1. |
Az éneklőmesternek, az altashétre, Aszáf zsoltára, ének. |
2. |
Tisztelünk téged, oh Isten, tisztelünk; neved közel van, hirdetik csodatetteid. |
3. |
Ha megszabom a határidőt, én méltányosan ítélek. |
4. |
A föld és annak minden lakosa elcsügged; én erősítem meg annak oszlopait. Szela. |
5. |
A kérkedőknek azt mondom: Ne kérkedjetek; és a gonoszoknak: Ne emeljetek szarvat! |
6. |
Ne emeljétek magasra szarvatokat, ne szóljatok megkeményedett nyakkal; |
7. |
Mert nem napkelettől, sem napnyugattól, s nem is a puszta felől támad a felmagasztalás; |
8. |
Hanem Isten a biró, aki egyet megaláz, mást felmagasztal! |
9. |
Mert pohár van az Úr kezében, bortól pezseg, nedvvel tele; ha tölt belőle, még seprejét is issza és szopja a föld minden gonosztevője. |
10. |
Én pedig hirdetem ezt mindörökké, és éneket mondok a Jákób Istenének. |
11. |
És a gonoszoknak szarvait mind letördelem; az igaznak szarvai pedig felmagasztaltatnak. |