1. |
Az éneklőmesternek; Dávid tanítása; |
2. |
Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be. |
3. |
Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való! |
4. |
Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere! |
5. |
Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. Szela. |
6. |
Szeretsz minden ártalmas beszédet, és az álnok nyelvet. |
7. |
Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élők földéről. Szela. |
8. |
És látják ezt az igazak, és félnek, és nevetnek rajta: |
9. |
Ímé az a férfiú, aki nem Istent fogadta erősségévé, hanem az ő gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az ő gonoszságában volt! |
10. |
Én pedig mint zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké. |
11. |
Áldlak téged örökké, hogy így cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos vagy, a te híveid előtt. |