1.	Az éneklőmesternek a sosannimra, Kóráh fiainak tanítása; ének a szerelmetesről.
2.	Fölbuzog szívem szép beszédre. Mondom: művem a királynak szól. Nyelvem gyors írónak tolla.
3.	Szebb, szebb vagy az ember fiainál, kedvesség ömledez ajakidon, azért áldott meg az Isten örökké.
4.	Kösd derekadra kardodat vitéz! Dicsőségedet és ékességedet.
5.	És ékességedben haladj diadallal az igazságért, a szelidségért és jogért, és rettenetesre tanítson meg téged a te jobb kezed.
6.	Nyilaid élesek; népek hullanak alád; a király ellenségeinek szívében.
7.	Trónod oh Isten örökkévaló; igazságnak pálcája a te királyságodnak pálcája.
8.	Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot, azért kent fel Isten, a te Istened öröm olajával társaid fölé.
9.	Mirrha, áloe, káciaillatú minden öltözeted; elefántcsont palotából zeneszóval vidámítnak téged.
10.	Királyok leányai a te ékességeid; jobb kezed felől királyné áll ofiri aranyban.
11.	Halld csak leány, nézd csak; hajtsd ide füledet! Feledd el népedet és az atyád házát.
12.	Szépségedet a király kivánja; hiszen urad ő, hódolj hát néki!
13.	Tyrus leánya is, a nép dúsai, ajándékkal hizelegnek néked.
14.	Csupa ékesség a király leánya bent, vont aranyból van a ruhája.
15.	Hímes öltözetben viszik a királyhoz, szűzek vonulnak utána, az ő társnői; néked hozzák őket.
16.	Bevezetik őket örömmel, vígsággal; bemennek a király palotájába.
17.	Atyáid helyett fiaid lesznek, megteszed őket fejedelmekké mind az egész földön.
18.	Hadd hirdessem a te nevedet nemzedékről nemzedékre; örökkön örökké dicsérnek majd téged a népek!