1. |
Az éneklőmesternek a neginóthra, Dávid zsoltára. |
2. |
Mikor kiáltok, hallgass meg engem, igazságomnak Istene; szorultságomban tág tért adtál nékem; könyörülj rajtam és halld meg az én imádságomat! |
3. |
Emberek fiai! Meddig lesz gyalázatban az én dicsőségem? Meddig szerettek hiábavalóságot, és kerestek hazugságot? Szela. |
4. |
Tudjátok meg hát, hogy kedveltjévé választott az Úr; meghallja az Úr, ha hozzá kiáltok! |
5. |
Haragudjatok, de ne vétkezzetek: beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban és csillapodjatok! Szela. |
6. |
Igazságnak áldozatával áldozzatok, és bízzatok az Úrban. |
7. |
Sokan mondják: Kicsoda láttat velünk jót? Hozd fel reánk arcodnak világosságát, oh Uram! |
8. |
Nagyobb örömöt adsz így szívembe, mint amikor sok az ő búzájok és boruk. |
9. |
Békességben fekszem le és legott elaluszom; mert te, Uram, egyedül adsz nékem bátorságos lakozást. |