1.	Dávid tanítása; imádság a barlangban létekor.
2.	Fenszóval hívom az Urat, fenszóval könyörgök az Úrhoz.
3.	Kiöntöm előtte panaszomat, kitárom előtte nyomorúságomat,
4.	Mikor elcsügged bennem a lelkem. Te pedig tudod az én ösvényemet, hogy az úton, amelyen járok, tőrt hánytak elém.
5.	Tekints jobbra és lásd meg, hogy senki sincsen, aki ismerne; nincsen számomra menedék; senki sem tudakozódik felőlem.
6.	Hívlak téged, oh Uram; s ezt mondom: Te vagy oltalmam és örökségem az élőknek földén;
7.	Figyelmezz esedezésemre, mert igen nyomorult vagyok! Szabadíts meg engem üldözőimtől, mert hatalmasabbak nálamnál!
8.	Vezesd ki lelkemet a börtönből, hogy magasztaljam a te nevedet! Az igazak vegyenek engem körül, mikor jól teszel majd velem.