1. |
Grádicsok éneke. Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról; |
2. |
Aki megesküdt az Úrnak, fogadást tőn a Jákób Istenének: |
3. |
Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba; |
4. |
Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert; |
5. |
Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot! |
6. |
Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein: |
7. |
Hadd menjünk be az ő hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához! |
8. |
Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája! |
9. |
Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek! |
10. |
Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétől! |
11. |
Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe; |
12. |
Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, amelyekre megtanítom őket, fiaik is mindörökké székedben ülnek. |
13. |
Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül: |
14. |
Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem; |
15. |
Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel; |
16. |
Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei. |
17. |
Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek. |
18. |
Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog. |