| 1. | Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát. | 
| 2. | Mert az ő fülét felém fordítja, azért segítségül hívom őt egész életemben. | 
| 3. | Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam. | 
| 4. | És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet! | 
| 5. | Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas. | 
| 6. | Az Úr megőrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem. | 
| 7. | Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled. | 
| 8. | Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól és lábamat az eséstől: | 
| 9. | Az Úr orcája előtt fogok járni az élőknek földén. | 
| 10. | Hittem, azért szóltam; noha igen megaláztatott valék. | 
| 11. | Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug. | 
| 12. | Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért? | 
| 13. | A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül. | 
| 14. | Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt. | 
| 15. | Az Úr szemei előtt drága az ő kegyeseinek halála. | 
| 16. | Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet. | 
| 17. | Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül. | 
| 18. | Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt, | 
| 19. | Az Úr házának tornácaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat! |