1. |
A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt. |
2. |
Aki igazán jár, féli az Urat; aki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt. |
3. |
A bolondnak szájában van kevélységnek pálcája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket. |
4. |
Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van. |
5. |
A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából. |
6. |
A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű. |
7. |
Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét. |
8. |
Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás. |
9. |
A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van. |
10. |
A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes. |
11. |
Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik. |
12. |
Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út. |
13. |
Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra. |
14. |
Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú. |
15. |
Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz. |
16. |
A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott. |
17. |
A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz. |
18. |
Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját. |
19. |
Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál. |
20. |
Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja. |
21. |
Aki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; aki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az! |
22. |
Nemde tévelyegnek, akik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek. |
23. |
Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés. |
24. |
A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság. |
25. |
Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok. |
26. |
Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke. |
27. |
Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására. |
28. |
A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása. |
29. |
A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; aki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az. |
30. |
A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása. |
31. |
Aki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, aki könyörül a szűkölködőn. |
32. |
Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van. |
33. |
Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; ami pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerteti. |
34. |
Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek. |
35. |
A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz. |