1.	Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
2.	Parancsold meg Izráel fiainak, hogy hozzanak néked tiszta faolajat, amelyet a világításhoz sajtoltak, hogy szünet nélkül égő lámpákat gyújthassanak.
3.	A bizonyság függönyén kivül, a gyülekezet sátorában úgy helyheztesse el azokat Áron, hogy estvétől fogva reggelig az Úr előtt legyenek. Örökkévaló rendtartás legyen ez a ti nemzetségeiteknél.
4.	A tiszta arany gyertyatartóra rakja fel a mécseket; az Úr előtt legyenek szüntelen.
5.	És végy lisztlángot, és süss abból tizenkét lepényt; két tized efából legyen egy lepény.
6.	És helyheztesd el azokat két rendben; hatot egy rendbe, a tiszta arany asztalra az Úr elé.
7.	És tégy mindenik rendhez tiszta tömjént, és legyen emlékeztetőül a kenyér mellett, tűzáldozatul az Úrnak.
8.	Szombat napról szombat napra rakja fel azt a pap az Úr elé szüntelen; örök szövetség ez Izráel fiaival.
9.	Azután legyen az Ároné és az ő fiaié, akik egyék meg azokat szent helyen, mert mint igen szentséges, az övé az, az Úrnak tűzáldozataiból, örök rendelés szerint.
10.	Kiméne pedig egy izráelbeli asszonynak fia, aki égyiptomi férfiútól való vala, Izráel fiai közé, és versengének a táborban az izráelbeli asszonynak fia és egy izráelbeli férfi.
11.	És káromlá az izráelbeli asszony fia az Isten nevét és átkozódék; elvivék azért azt Mózeshez. Az ő anyjának neve pedig Selomith vala, Dibrinek leánya, Dán nemzetségéből.
12.	És őrizet alá veték azt, míg kijelentést nyernének az Úr akarata felől.
13.	Szóla azért az Úr Mózesnek, mondván:
14.	Vidd ki az átkozódót a táboron kivül, és mindazok, akik hallották, tegyék kezeiket annak fejére és kövezze agyon azt az egész gyülekezet.
15.	Izráel fiainak pedig szólj, ezt mondván: Ha valaki az ő Istenét átkozza, viselje az ő bűnének terhét.
16.	És aki szidalmazza az Úrnak nevét, halállal lakoljon, kövezze azt agyon az egész gyülekezet; akár jövevény, akár benszülött, ha szidalmazza az Úrnak nevét, halállal lakoljon.
17.	Ha valaki agyon üt valamely embert, halállal lakoljon.
18.	Ha pedig barmot üt agyon valaki, fizesse meg azt: barmot baromért.
19.	És ha valaki sérelmet ejt a felebarátján, amint ő cselekedett, vele is úgy cselekedjenek:
20.	Törést törésért, szemet szemért, fogat fogért; amilyen sérelmet ő ejtett máson, olyan ejtessék rajta is.
21.	Aki barmot üt agyon, fizesse meg azt, de aki embert üt agyon, halállal lakoljon.
22.	Egy törvény legyen nálatok: a jövevény olyan legyen, mint a benszülött, mert én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
23.	Szóla azért Mózes Izráel fiainak, és kivivék az átkozódót a táboron kivül, és agyonverék azt kővel. És úgy cselekedének Izráel fiai, amint parancsolta vala az Úr Mózesnek.